Hazai műszaki újdonságok az állattartásban
Az állattartás gépesítése területén a folyamatos (sokszor gyors) változások oka nem csupán a műszaki fejlődés, különösen a digitális megoldások terjedése, hanem a környezeti hatásokkal, az állatjóléttel az egészség-védelemmel foglalkozó előírások, jogszabályok módosulása, amelyek esetenként egyes korábbi megoldások tiltását is jelentik. A szakterületen szerteágazó gépi megoldások miatt a Mezőgépgyártók Országos Szövetségének tagjai közül többen törekednek komplett technológia kialakítására, ezért technológiafejlesztéssel, állattartó telepek kivitelezésével is foglalkoznak, a gyártás, gépforgalmazás mellett. Tehát a technológiai teljesség és a megfelelés igénye miatt célszerűen választott – nem általuk fejlesztett – gépek forgalmazása is a tevékenységi területükbe tartozik.
Az állattartásban a megfelelő takarmányozás költségei adják a teljes termelési ráfordítás 40-70%-át. A genetikai lehetőségek lehető legjobb kihasználása, a termelési cél versenyképes növelése érdekében a takarmány receptúrák folyamatos fejlesztése folyik (1. ábra), amelyben a termelési információk mellett nemesítési, valamint a takarmányozással kapcsolatos kutatási eredmények, az állategészségügyi (pl. vágóhídi állatorvosi és minőségi) információk, a terméket jellemző piaci visszajelzések, valamint a takarmány előállítók fejlesztései, a meghatározók. Ez az adatalapú optimalizálási folyamat ma már nem csupán az egyes fajokon (fajtákon, csoportokon) belül, hanem akár egyedenként eltérő módon zajlik, a precíziós takarmányozást megvalósítva.
1. ábra A takarmánykeverék kialakításának rendszere
Az adott összetételű takarmányt, az előírt formában (pl. dercés, pelletált, folyékony) az adott egyed igényeinek megfelelően kell a takarmányozás géprendszerének biztosítani. Ennek megfelelően a modern takarmányozási rendszerek sok változatban, például az állat életkora, neme, szaporodásban betöltött szerepe, termelékenysége alapján képesek takarmánykeveréket biztosítani.
A versenyképesség szempontjából a másik fontos tényező az állattartó telepi környezet (elhelyezés, klíma, higiénia, állat-jóllét stb.), valamint a termelést biztosító berendezések (pl. fejő tejkezelő rendszerek, tojásgyűjtés és kezelés). Az állat komfortérzetét, termelési eredményét javító, valamint a fertőzések terjedését megakadályozó fejlesztésekre az állat a termelésével reagál. Az állat jólléti intézkedések, jogszabályok egy része viszont a társadalom, az emberek felelősségét fejezik ki. A termelés során az állat az ember számára nem csupán eszköz, hanem társ is, nem okozhatunk szenvedést, szükségtelen fájdalmat. Az egyre szigorodó törvényi előírások (pl. érzéstelenítéses beavatkozások, területigény növelés) mellett a piac szabályozó szerepe is érvényesül (sok termék esetén fel kell tüntetni a tartásmódot, az igényes vásárló ennek tudatában választ).
Az egyre növekvő problémák miatt (pl. globális felmelegedés, porterhelés, káros gázok mennyisége) a környezeti terhelés csökkentése is egyre növekvő elvárásokat jelent az állattartó gazdaságoknak. A már több évtizede hatályos, a talaj nitrát terhelését szabályozó előírások jól ismertek a termelők körében. A talaj- és élővizek védelmét szolgáló szabályok is befolyásolták a termelést, több helyen ezeket már nem lehetett gazdaságosan betartani, ezért állattartó telepek szűntek meg. Végül az atmoszferikus gázemisszió csökkentésére (pl. ammónia, kén-és nitrogén oxidok) irányuló jogszabályok betartása azért okoz nehézséget, mert a többi irányadó szabályrendszert is be kell tartani, tehát jelentősen csökkent a gyártók, a telep kivitelezők mozgástere. Több, a korábbi szabályok esetében előnyös technológiai megoldás ma már nem alkalmazható. Például a trágyaterhelés és vízfelhasználás csökkentése érdekében mész adagolásával kezelt trágyalevet húsz évvel ezelőtt öblítésre felhasználhattuk, ez jelenleg- a megnövekedett gázemisszió miatt – már nem lehetséges. Az egyes szabályrendszereknek megfelelő „jó lehetséges megoldások” (Best Available Techniques, BAT) közül kell olyat választani, amely az adott helyen megfelelő. Nincs tehát minden körülményre alkalmas megoldás, megnövekedett a gyártó, kivitelező és az állattartó együttműködésének jelentősége, a speciális szaktudás fontossága.
A takarmányozásban jól használható eszköz a Hevesgép Kft. (www.hevesgep.hu) által fejlesztett és gyártott Silopres magroppantó és fóliatömlő töltő berendezés. A vontatott gép a nedves szemesterményt (elsősorban kukoricát) roppantással megvalósuló aprítás után préseli a megfelelő tömörséget biztosító fóliatömlőbe (2. ábra).
2. ábra A Hevesgép Sylopres magroppantó és fóliatömlő-töltő gépe feltöltőcsigával szerelve (https://youtu.be/FD7hXPWMK_k)
A termény adagolás két módon történhet: a gép felett elhelyezkedő garaton keresztül homlokrakodóval, vagy a körbe forgatható, talajon lévő, hidromotorral hajtott felhordócsigás egységgel. Az igény szerint kis vagy nagy fogazattal ellátott hengerekkel tetszőleges termény fajta őrölhető. A hengerpárok közötti rés állításával az apríték finomsága változtatható, kezdve az enyhén roppantott szemektől a finom dara minőségig. A hengerek fordulatszáma eltérő, az így létrejövő nyíró hatás növeli a roppantás hatékonyságát. A roppantott terményt tömörítőcsiga préseli az 1.52 m átmérőjű fóliatömlőbe (3. ábra).
3. ábra A Sylopres munka közben
A fólia tömörsége a gép kerekeit fékező mechanikus dobfék segítségével állítható be. A gép alkalmas közúti szállításra, ezáltal a komplett silózási technológia mobil, tetszőleges helyen használható.
A technológia gazdaságos, mivel nincs szállítási, szárítási és kezelési költség, a betakarítás időpontjának megválasztása rugalmasabb, jobban tervezhető. A hengerpárral megvalósuló mechanikai kezelés, aprítás a darálásnál kisebb energiaigényű.
Az anaerob környezetben tartósított takarmány jól tárolható, az aktuálisan szükséges mennyiséget minőségromlás nélkül ki lehet venni. Garantált a takarmány tápanyag és energiatartalmának megőrzése tökéletes íz és emészthetőség mellett. A mobil kialakítású géppel a silózás helye tetszőlegesen megválasztható. A technológia az állatállomány létszámához, és az aktuális termésmennyiséghez jól illeszthető.
A Strautmann Gépgyártó Hungária Kft. (www.strautmann.com/hu) német családi vállalat magyarországi gyára. Az anyacég 1930 óta foglalkozik szálas takarmány készítéséhez szükséges eszközök gyártásával. A gyár közvetlen kapcsolatban áll a mezőgazdasági termelőkkel, a gépeik értékesítése során közvetlen kapcsolatban állnak a végfelhasználókkal. Így a fejlesztések, újdonságok, innovációk közvetlenül jutnak el a gazdákhoz. A kapcsolat kétirányú: a gazdák tapasztalatait, javaslatait, igényeit figyelembe véve végzik a gépek fejlesztését.
A tejelő szarvasmarha takarmányozásban az adott csoportra optimalizált (1. ábra) takarmány összetételét folyamatosan és pontosan kell biztosítani, az ingadozás káros hatású a tejhozamban és minőségben egyaránt. Az általánosan bevált „TMR takarmányozási módszer” esetén az elvárt egyenletes keveredést (a megengedett eltérés 2%) kell biztosítani. Fontos szempont az is, hogy a jószág a takarmányhalmazban válogat, egyenetlen keverék esetén ez az előnytelen szeparálás nem valósulhat meg. A Strautmann takarmány keverő és kiosztó kocsikban csak vertikális kúpos – csigás keverőelemeket alkalmaznak (Vario2) mivel a vizsgálatok szerint ez a megoldás gyors és hatékony keverést biztosít. A forgó keverőelem kialakítása (4. ábra) a behelyezett szálastakarmány halmaz vertikális, felfelé irányuló mozgását eredményezi. Mivel azonban az ellipszis alapú keverőtartály felfelé bővül, kialakul egy oldal irányú anyagmozgás, amely a palástnál lefelé irányulóvá válik. Ez, a csiga anyagszállítása által fenntartott, kaszkádmozgás jelentősen járul hozzá a gyors és hatékony keveréshez. A keverőcsigán elhelyezett fűrészfogas kések aprítják a szálastakarmányt, a szögállásuk változtatásával optimalizált módon. A kopás, meghibásodás miatt szükséges késcserék gyorsan megvalósíthatók, illetve a kések a munkaművelethez illeszthetők (pl. gumósok aprítása, bálabontás esetén). A keverő tartályok falába állítható „ellenkéseket” építettek be, amelyek növelik az aprítás hatékonyságát (főleg bálabontásnál hasznosak), elsősorban keverési igény esetén pedig kiiktathatók. A keverőmű hidrosztatikus forgatása mellett két fokozat gondoskodik a nyomatékigény kielégítéséről. A legkisebb gépek egy, a nagyobbak kettő, vagy három keverőelemmel készülnek.
4. ábra Vertikális kúpos csigás keverőelem.
A gyár vontatott (5. ábra) és önjáró takarmánykeverő kiosztó kocsikat készít utóbbiakat önrakodó silómarós megoldásokkal. A számos variáció minden felhasználói igényt kielégít a legkisebbtől (Vertimix 40, 50, 70 (4-5-7 m3)), a legnagyobbakig (Verti-Mix Triple (28,5 – 45 m2)) a vontatott (ábra), valamint önjáró kivitelben (Sherpa (12- 14 m3), Verti Mix SF (11-20m3)).
5. ábra Strautmann Vertimix egy (https://youtu.be/yLziA88roqY), és Verti-Mix Triple három keverőelemes takarmánykeverő kiosztó kocsi (https://youtu.be/H1V9tm6Gzh8)
A önjáró gépek esetében két silómaró megoldás közül választhatunk. A „hagyományos” esetben a 2 m szélességű maródobon jobb és balmenetű, középre hordó csigaleveleken alapesetben 60 ívelt kés tömör, szálas siló esetén 54 egyenes késsel egészíthető ki (ábra). A legújabb silómaró rendszer a Fast Cat silóvágós megoldása esetén kaszaszerkezet gondoskodik a silófalból vékony silóréteg leválasztásáról (6. ábra)
6. ábra Silómaró dob (felül) és silóvágó kaszaszerkezet (alul)
A mozgó kaszapengék osztása az állók kétszerese, kialakítása pedig minimalizálja a szerkezet tépő-zúzó hatását, így csökkentve a levegővel érintkező felületet, az oxidáció és az aerob biofolyamatok káros hatását. Ebben az esetben a „maródob” funkciója alapvetően a levágott rész fellazítása, valamint az anyagszállítás biztosítása (7. ábra).
7. ábra A Fast Cat silómaró rendszer működési elve (https://youtu.be/5Sm0cmCAWn8)
A vágó kaszaszerkezet megfelelő beállítása hidraulikus úton történik: üzemi helyzetben a vágott réteg vastagsága állítható be, szállítási helyzetben pedig a rendszer kiemelhető. Ez utóbbit alkalmazzuk például dercés, vagy silózott takarmány, illetve szálasanyag halmaz felszedése esetén is (8. ábra).
A futómű kialakítás is az igények szerint választható. Az önjáró gépek kéttengelyes, akár tengelyenként kormányozható kivitelben készülnek, a mozgékonyság javítása érdekében. Az összkerékhajtású gépek terepjáró képessége jobb. A rugózott megoldásokkal a nagyobb távolságú szállítás is gazdaságosan megoldható. A vontatott gépek esetében a nagyobbak akár tridem futóművel is beszerezhetők.
8. ábra A Fast Cat helyzete silóvágás és felszedés esetén
A folyamatos tömegmérés elektrotenzometrikus megoldással történik a Strautmann takarmánykeverőknél akár 30 komponens esetén is. A legegyszerűbb szoftver (programozható mérleg) is kezelni tud 50 receptúrát, a legfejlettebb (PTM Advance Super USB) pedig akár 150-et. A komponensek bemérésénél jó szolgálatot tesz az opcionális kézi távvezérlő egység.
A takarmány kiosztás is több variációban lehetséges: történhet oldalt, hátul, sőt kétoldalon is. A kijuttató heveder magassága is állítható így a pontos adagolás jászolba, vagy etetőútra egyaránt lehetséges. Az adagolási sebességet fokozatmentesen lehet állítani.
A vontatott keverőkocsik minden funkcióját működtető hidraulika a legegyszerűbb traktor-csatlakozással is meghajtható, a magas színvonalú vezérlés azonban ISOBUS rendszert igényel. Az önjáró kocsik esetében a digitális technika minden lehetőségével találkozunk. A gyár termékei között stabil (telepített) keverőberendezéseket is találunk, amelyek a takarmány előállításon kívül például biogáz üzemeknél is hasznosak.
A Strautman fejlesztési filozófiája: a sokszínű egyedi igények opcionális műszaki megoldásokkal kielégíthetők, minden partner „konfigurálhatja” a saját gépét. Az említett főbb megoldásokon kívül számos „intelligens” lehetőség közül választhatunk, de például „megtervezhetjük” a gépünk világítás technikáját vagy akár fokozott kopásállóságát is.
A több évtizedes múltra visszatekintő DairyService Kft. (www.dairyservice.hu) a szarvasmarhatartás területén végez komplett telep kivitelezést és technológiafejlesztést, több területen a Mezőgazdasági Gépesítési Intézet és a Szent István Egyetem kutatóival folytatott együttműködésre épülően. A kutatási eredményekre épülően fejlesztették a természetes szellőztetésű tehénistállók áramlástechnikai kialakítását, a tehén és istálló környezet nedvesítésével megvalósuló lokális, hőstressz csökkentő klimatizálás eljárásait. Alapkutatás keretében kidolgozták ki a Bou-Matic „lépésmérő” (STEP Metrix) berendezésének (9. ábra) alkalmazását a korán felismerhető (szubklinikai) sántaság kimutatására a hazai szarvasmarha fajok esetében.
9. ábra A STEP Metrix rendszer elvi felépítése (1-RFID tag, 2-felismerő antenna, 3- vezérlő interfész, 4- központi PC, 5-mérleg-csatorna, 6-érzékelők, 7- korlátok)
A rádiófrekvenciás (RFID) rendszerrel azonosított állatok a felhajtó folyosóban elhelyezett sántaság vizsgáló berendezésen haladnak keresztül. A vizsgáló egység két szélső része fixen a talajra rögzített, a középső rész pedig elektrotenzometrikus nyomásmérő cellákon helyezkedik el. A mérőrendszer lépésenként érzékeli az állatok a taposási nyomást, és frekvenciát. A mérési eredmények referencia értékekhez viszonyított eltéréseiből a lábak (körmök) állapotára lehet következtetni. A kidolgozott szoftver segítségével a sántaság korán felismerhető, de más probléma (sérülés, fertőzés stb.) is diagnosztizálható.
A Dairy Service az amerikai Burrows Enterprises licence alapján Magyarországon gyártott „Roto Grind” mobil forgódézsás aprító berendezést forgalmazza (10. ábra). Ismeretes, hogy szálasanyag aprítására is alkalmas a kalapácsos daráló, a gépnek is ez a központi egysége. A dézsa álló fenéklapjában kiképzett résen keresztül képesek a gép alján fixen rögzített daráló kalapácsai a behelyezett anyaghalmazba „harapni”. A fenéklap magassága (kalapácsokhoz való viszonya) fokozatmentesen állítható, így változtatva az egy fordulattal leválasztott anyagmennyiséget, a gép tömegteljesítményét. A dézsa forgása biztosítja, hogy a daráló folyamatosan tudjon „fogást venni”, működni. A dézsa fordulatszámát hidromotorral az aprított anyag alapján szükséges beállítani. A darálótér zárt, az aprítás mértékét öt darab, a térbe benyúló ellenkéssel lehet beállítani. A daráló kalapácsai a megfelelően aprított anyagot az ürítő toldatba juttatják, megoldva a felületi (pl. almozás), vagy a halmazban történő gyűjtést. A gép rendkívül sokoldalúan kihasználható, faágaktól szemes anyagokig széles körben kedvező fajlagos energiafelhasználással alkalmazható, akár magasabb nedvességtartalom esetén is. A berendezés sok célú: a takarmánykészítés mellett, többek között a pelletkészítés, a biogázüzemek hasznos eszköze lehet.
10. ábra A Roto Grind alkalmazása szalma aprításra és almozásra, valamint kukoricaszár aprításra https://youtu.be/HR9yFOnihdc,
A gépet villamos motorral hajtott stabil kivitelben is gyártják.
A vállalat több, világszínvonalon álló cég termékei közül választja ki az adott tartástechnológiában legmegfelelőbb gépeket, eszközöket. A vállalat legnagyobb partnere a BouMatic amerikai cég, amelynek magyarországi képviselője. Az egyik innovatív megoldás az SR2 tőgyfürösztő robot (11. ábra), amely a körforgó fejőberendezések robotizálásának első lépéseként már telepítésre került egy hazai tejtermelő tehenészetben. A robot teljes mértékben helyettesíti az emberi munkaerőt a fejés utáni tőgy-utófürösztésnél, és a műveletet akár 4,7 s alatt képes végrehajtani.
11. ábra BouMatic SR2 tőgyfürösztő robot működés közben
A robot 3D kamerarendszere pontosan meghatározza a tőgy és a hátsó lábak térbeli helyzetét, továbbá ellenőrzi, megtörtént-e a készüléklevétel. Ezek után a kar előre mozdul, alulról megközelíti a tőgyet és precízen rápermetezi az utófürösztő szert. Érzékelők biztosítják, hogy a kar kompenzálja a forgó platform mozgását, így a kar nem ér hozzá az állathoz. (12. ábra).
12. ábra A robot kamerarendszere és permetezőfeje a fúvókákkal
A Dairy Service a fejés és tejkezelés berendezéseit is kivitelezi, illetve beüzemeli, például a BouMatic Robotics® legújabb megoldásait, a fejőrobotokat, a takarmányozás, vagy a „tőgyfürösztés” robotizált megoldásait. A legkorszerűbb precíziós megoldás a „RealTimeSmartTag” érzékelő, adatgyűjtő, és feldolgozó szoftver rendszer beüzemelését is végzik, amelynek segítségével egyedenként kapunk egészségügyi „pillanatképet”, valamint fontos technológiai változtatásokat, optimalizálást végezhetünk.
Gépfejlesztési, konstrukciós szempontból kihívás, hogy az állattartásban alkalmazott berendezés figyelembe vegye a tudattal rendelkező jószág viselkedését, érzéseit. Ez a körülmény a jó konstruktőr számára nem „nehezítő” tényező, hanem lehetőség, az állati viselkedés tudatos „kihasználása” a jó gép-állat kapcsolat (M2A, Machine to Animal) megteremtésével. Állattartással foglalkozó szakemberek pontosan tudják, hogy egyszerűnek tűnő szerkezetek, korlátok, karámok, terelők, itató-etető eszközök, bokszok stb. között mekkora eltérések adódnak az állat fiziológiai, viselkedési jellemzőit figyelembe vevő megoldások javára. A KisMetál Kft. (www.kismetal.hu) szakemberei a műszaki tervezés előtt komolyan foglalkoznak az adott állatfaj biológiai jellemzőivel, a konstruálás folyamatában részt vesznek a mezőgazdasági termelők az állattartók, sok esetben közvetlenül a megrendelő. Működésük évtizedei alatt juh- és szarvasmarhatartók számára fejlesztettek tartástechnológiai berendezéseket, amelyeket állatorvosok is előszeretettel használnak. A tartástechnológiai termékek és komplett könnyűszerkezetes acélépületek teljeskörű bemutatása a cikkünk keretei miatt nem lehetséges. A cégre jellemző „állatközpontú” műszaki fejlesztési szemléletet talán legjobban az univerzális szarvasmarha-kezelőkalodán keresztül lehet bemutatni (https://youtu.be/v3Aw5VbfpNY). Az állatok esetében sokszor szükséges (pl. gondozói, állatorvosi) beavatkozások kíméletes és gyors végrehajtása, különösen nagytestűek esetén, nem egyszerű feladat. Esetünkben az állat viselkedését figyelembe vevő műszaki koncepciók kialakításában a „Mozsi Tanya” volt a szakmai konzulens. A berendezés (13. ábra) működését először az állat (pl. tehén) „szemszögéből” tekintsük át. A terelőfolyosón felhajtott tehén a kaloda telelemezes bejárati ajtajához jut, amelynek megnyitásakor egy barátságos, világos haladási útvonalat lát, amelybe „bátran” behatol, azonban a kitörésgátló rácsig tud csupán haladni. A biztonságot erősítő gondozó a jószág mögött terel, szükség esetén a pozicionáló rúddal biztosítva az állat helyzetét. Ez a rúd a két oldalfalon kialakított megvezető rácsban csak előre mozgatható, a visszanyomást csuklósan lebillenő alakos fülek akadályozzák meg.
A kíméletesen működő nyakfogót a gondozó az állat mögött (is), a kaloda hátsó részén elhelyezett kézi működtető karral mechanikusan tudja aktiválni. A jószág nyugodt marad,mivel a nyakfogó működési tartománya az állat méreteihez beállítható, a kíméletes fogást a fokozatos működés és a nagy lekerekített felfekvőfelület biztosítja (13. ábra, baloldali kép).
13. ábra Az univerzális szarvasmarha-kezelőkaloda kivitele és szerkezeti elemei
Az oldalfalak- egy kar segítségével párhuzamosan egymás felé mozgathatók, ily módon a jószág „megfogható”, mozgása korlátozható, illetve a kaloda szélessége optimalizálható a borjútól a termetes bikáig. A kezelés után a nyakfogó oldásával és a kitörésgátló rács két oldalra nyitásával az állat kényelmesen el tud távozni.
A kaloda kivitele a „bűvész kalickához” hasonló, amely számos nyitható ajtóban elhelyezett ablakokat tartalmaz, funkcionális tereket nyitva a beavatkozásokhoz, a vizsgálatokhoz. A mellső vizsgáló ajtó a fej-nyak beavatkozásoknak, a vérvételnek teremt kényelmes lehetőséget. A teljes oldalfalak is nyithatóak (14. ábra), rosszullét esetén az állat eltávolítását biztosítva.
14. ábra Az ajtó-oldalfal nyitott állapotban
https://www.facebook.com/kismetalhu/videos/659373344208545/?t=45
A megoldás lehetővé teszi az állomány három részre történő szétválogatását is. Az oldalajtón található három ablak belgyógyászati és tőgy vizsgálatok, kezelések elvégzését biztosítják. A hátsó vizsgáló ajtón keresztül például az inszeminátori beavatkozások végezhetők el. A gondos kialakítás eredményeképpen a szerkezeti elemeket mozgató, összetett mechanizmusok befeszülés mentesen határozott, gyors műveleteket biztosítanak.
A kialakított kaloda lehetőséget teremt a precíziós állattartás eszközrendszerének alkalmazására, műszeres adatfelvételre és értékelésre. Jelenleg a berendezés – opciós tételként – digitális mérleggel és mérési adatgyűjtő szoftverrel is rendelhető. A könnyen kezelhető rendszer rögzíti a mért adatokat, összehasonlításokat, kiértékeléseket tud végezni, valamint képi információkat is tárol, a beazonosított egyedhez csatoltan (15. ábra).
15. ábra A mérőrendszer vezérlő kijelzője.
A legutóbbi továbbfejlesztés eredménye a körmözésre alkalmassá tett eszköz (16. ábra).
16. ábra A körmözéshez továbbfejlesztett univerzális szarvasmarha-kezelőkaloda
Az állítható helyzetű, felhelyezhető, hevederes emelőrendszerrel a jószág megfelelő helyzetbe hozása végezhető el. A művelet biztonságos elvégzését célszerűen kialakított tartók segítik, amelyekhez hevederekkel lehet a lábakat rögzíteni.
Mivel az állattenyésztőkkel együttműködve végzik a fejlesztést, a gyártmányaik között folyamatosan jelennek meg új gépek berendezések, a jószág igényeinek megfelelően. A tartással foglalkozók tudják az állatjóllét gazdasági tényező: megtérül, ha a jószág otthon érzi magát.
Mivel az állattenyésztőkkel együttműködve végzik a fejlesztést, a gyártmányaik között folyamatosan jelennek meg új gépek berendezések, a jószág igényeinek megfelelően. A tartással foglalkozók tudják az állatjóllét gazdasági tényező: megtérül, ha a jószág otthon érzi magát.
Az állattenyésztési telepfejlesztések az esetek nagy részében banki szemmel is jól értékelhető, számszerűsíthető hitelcélt képviselnek. A Takarékbank termelési naturáliákat és hatékonysági mutatókat alapul vevő modellek alapján számítja a korszerűsített telepek által elérhető eredménypotenciált, így a hitelezési döntésekben figyelembe tudja venni akár a kihozatal javulását, akár a közvetlen költségeknél (pl. takarmány vagy villamos energia) elérhető megtakarításokat. A cikkben ismertetett műszaki újdonságok is erősítik azt a véleményt, hogy a hatékonysági (profit-), az állatjóléti és a károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó „zöld” célok ma már sok esetben összeegyeztethetőek. Kiváló példa erre egy fejőrobot beruházás, amely a tejhozam emelkedése mellett a fejéssel összefüggő stresszhatások csökkentése, az állományról rendelkezésre álló széleskörű adatállománynak köszönhetően egyedi takarmányozási programok és betegségmegelőzés révén javíthatja az üzem eredményét, egyidejűleg csökkenti az egy liter tejre vetített takarmány- és energiafelhasználást. Sok esetben a hasonló beruházások a szűk munkaerőpiaci kínálat miatt egyben kényszert is jelentenek, érdemes tehát előre gondolkodni. Az Állattartó telepek megújításának támogatása c. pályázat a kiírás szerint július 22-ig nyitott. A Takarékbank Agrárcentrumokban (https://takarekbank.hu/agrarcentrum) elérhető a bank kifejezetten a Vidékfejlesztési Programra fejlesztett VP Komplex termékcsaládja (https://takarekbank.hu/agrarcentrum/takarek-vp-komplex), amely előlegfizetési garanciával, beruházási támogatás-előfinanszírozással, beruházási hitellel és a működéshez szükséges forgóeszköz-hitellel járul hozzá partnerei további előrelépéséhez. A Takarékbank akár támogatási okirat nélkül is döntést hoz a finanszírozási kérelemről. Jelen tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek. A Takarékbank kölcsön(ök) részletes feltételei megtalálhatóak a bankfiókokban és a www.takarekbank.hu oldalon. |