Hírek

Információs rendszerek a mezőgazdasági piactudatos technológia fejlesztésében

Fenyvesi László főtitkár felkérést kapott a International “Journal on Engineering Technologies and Informatics” szaklaptól véleményének ismertetésére, az adott témakörből. A hozzászólást itt is megtekinthetik.

A mezőgazdasági információs rendszerek jelentős mértékben fejlődtek az elmúlt évtizedekben. A növényről és a környezetről a termesztési folyamat során térorientált információkat gyűjthetünk. Megtehetjük ezt a beavatkozás során is, például a műtrágyát az adott hely igényeinek megfelelően juttatjuk ki. Megoldások állnak rendelkezésre a szükséges pontosság, gyors adatátvitel és feldolgozás biztosításához. Ezeket a rendszereket és módszereket együttesen nevezzük: precíziós gazdálkodásnak. A mesterséges intelligenciát alkalmazó módszerek (pl. Károk észlelése) a mezőgazdasági termelés számos területén megjelentek, de a technológiák fejlesztése alapvetően „hagyományos” kísérleti úton történik. A kérdés az: hogyan tudjuk megoldani a technológia fejlesztését folyamatosan térorientált módon? Folyamatosságra azért van szükség, mert nincs két „egyenlő” év, a biotikus és abiotikus stressz hatások eltérő módon jelentkeznek. A gazdák tapasztalatból is tudják, hogy nincs két egyforma tábla sem. Ezért a termelési technológiát folyamatosan fejleszteni kell az adott területen. Általános módszerrel nem lehet mindenhol optimális termelést elérni. A precíziós gazdálkodás mellett hogyan lehet megoldani a precíziós technológia fejlesztését?

A válaszhoz vizsgáljuk meg az agrártechnológiát fejlesztési szempontból!

A mezőgazdasági technológiák piactudatos fejlesztésének kapcsolódásai

A mezőgazdasági termelési technológiák jelentősen eltérnek az ipariaktól. A piacon sikeres termék (pl. élelmiszer, turisztikai szolgáltatás) előállításához számos önálló tudományterület szoros együttműködésére van szükség. A gazdaságtantól a műszaki tudományokig nagyon eltérő területek játszanak meghatározó szerepet a termék versenyképességében, a termelési folyamat által meghatározottan. A technológia fejlesztésében ez a kapcsolatrendszer döntő szerepet játszik, kicsit hasonlóan, mint az élő struktúrák esetében a hátgerinc. Ezért ezt innovációs gerincoszlopnak szoktam nevezni. Itt is a kapcsolatok kétirányúak és a sorrend nem egészen tetszőleges. Meghatározó jelentősége van a termék piaci sikerességének, tehát a gazdasági ismereteknek. A biológiai és környezeti feltételek tovább szűkíthetik a mozgásteret. Az utolsó „csigolya” a gépesítés, mivel ez a terület a legjobban determinált, a legjobban „méretezhető”.

Az egyes tudományterületeken a kutatás és a termelés területein elért eredmények (módszerek, gépek, vetőmagok stb.), egyszóval inputok gyors és hatékony alkalmazását kell megvalósítani, a vázolt mezőgazdasági technológiafejlesztést realizálni az adott gazdánál! Az inputokat létrehozó szervezetek általában függetlenek, az eredményeik a hasznosíthatóságuk alapján realizálódnak. Két nagy csoport különíthető el a kutatást és a termelést végző szervezetek, valamint az inputokat előállító vállalatok. A világ különböző részein megvalósult eredményeket kell egy gazdánál alkalmazni, adott termék esetén, adott helyen optimalizálva. Ráadásul az idő, valamint a gyorsaság is kulcs fontosságú, mivel a stersszhatások gyorsan lépnek fel.  Ennek megvalósításában játszik egyre nagyobb szerepet az információ technológia. A „hagyományos” információ átadási formák (kiállítások, bemutatók egyszóval a szaktanácsadás) mellett új megoldásokat kell kidolgozni, amelyek jól támogatják a gazdát a megfelelő termelési döntések meghozatalában.

Olyan digitális megoldást kell megvalósítani, amely biztosítja a gazdánál a folyamatos piactudatos technológia fejlesztést. Ez a rendszer a gazdaságba van telepítve, felhasználja az összegyűjtött belső információkat és a vázolt inputok előállítóinak eredményeit, kommunikál a nemzeti, nemzetközi adatbankokkal. A fejlesztés rendszerét termékpályák (adott növény, tej- hús termelés stb.) mentén kellene kidolgozni a vázolt séma szerint.

Az adatok kezelése kétirányú: a termelés vonatkozásában keletkezett, a működéssel, a gazdálkodással, elszámolással (bevételek, költségek) összefüggőek a gazda tulajdonát képezik. Ezeknek az információknak a felhasználása törvények által szabályozottak (pl. adó, GDPR előírások). Az adatok másik része általános jellegűek (pl. talaj fajta jellemzők és terméshozam kapcsolata), ezeket a rendszer a központi adatbázisba továbbítaná. A megfelelően strukturált adathalmazok BigData vizsgálatával általánosan használható összefüggéseket lehetne felállítani. Megvalósulhatna egy olyan rendszer, amely objektív, nagy adatbázisra épülő információkat adna például az egyes vetőmagok és hibridek teljesítményéről. A rendszer jelentős támogatást nyújtana a megfelelő inputok kiválasztásához.

A precíziós technika egy eszköz, az eredményesebb mezőgazdasági termelés érdekében szükséges a folyamatos technológiafejlesztéshez elengedhetetlen tudás gyors és hatékony átadása.

Ennek megvalósítása a mezőgazdasági információs megoldások jelentős fejlesztésével lehetséges. A rendszer nagy hatású lehet az input előállítókra. A visszacsatolás eredményeképpen jól irányított kutatások és fejlesztések indulhatnának el, akár nemzetközi összefogással. Ismeretes, hogy a mezőgazdaság potenciális termelőképessége nagyobb, mint a jelenlegi termelés. Egy optimalizált rendszerrel elérhető termelés növelés a teljes nemzetgazdaság számára előnyös. A vázolt rendszer megvalósítása a káros környezeti hatások csökkentése szempontjából is fontos befektetés, mivel az egyes környezetvédelmi célok és előírások jól beépíthetők.