Információs technika

Hazai digitális fejlesztések a precíziós termelési rendszerek kialakításához

A magyar élelmiszergazdaság versenyképességéhez elengedhetetlen a korszerű információ technológia és technika, az „agrárium 4.0” vívmányainak alkalmazása. A „Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása” elnevezésűpályázati felhíváscélja a szántóföldi növénytermesztés, illetve a kertészeti ágazat versenyképességének, hozzáadott érték termelésének fokozása az új digitális szántóföldi és kertészeti technológiák és termesztési módok elterjesztésének erősítése. A program része a „Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának”, amelyet a 1470/2019. (VIII. 1.) Korm. határozat fogalmaz meg. A Vidékfejlesztési Programban 2021 és 2022 között 700 milliárd forint áll rendelkezésre a modern mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek beszerzésére. A KAP Stratégia Terv 2023-2027 között összességében nagyságrendileg 1500 milliárd forintot megközelítő mezőgazdasági és élelmiszeripari gépvásárlást generálhat. A Mezőgépgyártók Országos Szövetségének Tagvállalatai évek óta végeznek fejlesztéseket a digitális megoldások minden területén a döntéstámogató rendszerektől az érzékelőkön és vezérlő rendszereken át a precíziós munkagépekig.

A sikeres mezőgazdasági termeléshez a nagy tapasztalat, a termelési tényezők ismerete mellett szinte növény egyedenként szükséges a gondozás, a lehetséges káros hatások megfelelő figyelembevétele és elkerülése, kezelése. A rendkívül összetett feladatok elvégzéséhez a mezőgazdasági termelésben sok jól képzett, tapasztalt szakember folyamatos, áldozatos munkája szükséges, mivel rendszeresen kell korrekciókat végezni, jó döntéseket hozni és gyorsan beavatkozni. Egyre nehezebb mindezt a piac által diktált árak és minőségi elvárások mellett biztosítani. A versenyképes termeléshez tehát szükséges a folyamatok „gépesítése” az információtechnológia, a digitális technika alkalmazása. Ez nem csupán a „precíziós” műveletekre alkalmas gépek használatát, a helyspecifikus beavatkozást, hanem a körülmények (talaj, klíma, növény kondíció stb.) pontos mérésén alapuló termelési technológia folyamatos optimalizálását, a szükséges döntések időben történő meghozatalát jelenti a legmegfelelőbb szaporítóanyag kiválasztásától a növényi állapot által vezérelt öntözésig, növénytáplálásig és védelemig.

A digitális termelési rendszer egyes elemeinek logikai sorrendje bizonyos mértékig meghatározott (tehát például egy szántóföldi művelet mindig feldolgozott adatok alapján történik), ezért ezt „precíziós művelet körforgásnak” lehet nevezni (1. ábra). A rendszer tehát a szükséges adatok térorientált gyűjtésével kezdődik, a talaj beltartalmi, fizikai, mechanikai jellemzőiről (pl. humusz, N, P, K, talaj ellenállás), a növényzet folyamatos megfigyeléséről és a területről learatott növény, illetve termés mennyiségéről. A térinformatika, és a gabonakombájnokon megvalósuló hozamtérkép készítés indította el a precíziós gazdálkodás gyors fejlődését, amelynek további lendületet adott a térbeli pontosság jelentős növelése (DGPS, Differential GPS, RTK, Real Time Kinematic). Mindezek megteremtették az egyes műveleteket egyre pontosabban megvalósító munkagépek fejlesztését, amelyek a térinformációk szerint nagy pontossággal képesek a szükséges műveleteket elvégezni. A gépek közötti információs kapcsolat szabványosítása (ISOBUS, International Standard Organisation Binary Unit System) is nagy lendületet adott ennek a fejlődésnek. A magyar mezőgazdasági gépgyárak termékei is képesek az egyes területeken (menedzserzónákon) meghatározott, megfelelően változó beavatkozásokra. Az adatgyűjtés történetileg tolta, a precíziós munkagépek műszaki fejlesztése pedig húzta a kulcs szerepet játszó adatfeldolgozást, amely az adatok összevetése, a kezelési (menedzser) térképek informatikai megalkotása (GIS, Geographic Information System) területén látványosan és hatékonyan szolgálta a fejlődést. A digitális technika nyújtotta előnyöket csak színvonalas termesztés technológia esetén lehet kihasználni, egy rosszul gazdálkodó termelő esetén az alkalmazás akár eredménycsökkentő hatású is lehet, a magasabb költségek miatt.

1. ábra A digitális szántóföldi termelési rendszer főbb elemei

Egy adott gazdaságban a folyamatos piactudatos termeléstechnológia fejlesztés megvalósítása a témakörben végzett kutatások és fejlesztések homlokterében van. Az „Agrárium 4.0” szerint mindez egyre növekvő mértékben a termelési vertikum, a termékpálya mentén fejlesztett digitális megoldásokkal valósul meg. Hazánkban ez a rendszer szemlélet nem idegen, mivel Dimény Imre agrárminiszter működése idején kialakult „termelési rendszerek” ennek megfelelően fejlődtek. A „Dimény modell” a termékpályákra szerveződött integráció volt (KITE, IKR, KSZE, BKR stb.). A modell struktúrája elősegítette a számítógépes megoldások alkalmazását az üzemirányítás egyes területein, először a könyvelésben és a nyilvántartásban. Már 1970-ben kormányhatározat jelent meg a korszerű számítástechnikai eszközök mezőgazdasági alkalmazásának elősegítéséről, a Videoton gyárban számítógép-fejlesztés indult el. A Mezőgazdasági Könyvkiadó gondozásában 1983-ban megjelent „Mezőgazdasági vállalatok automatizált tervezése” című könyv (szerzők: Tóth József és Csáki Csaba) tartalma mai szemmel nézve is attraktív. A rendszerszemléletű termelésfejlesztés igénye a szenzorok, vezérlések területén is megmutatkozott, például a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben csupán a betakarítógépekhez fejlesztettek veszteségellenőrző berendezést, amely a terhelésszabályozó eszköz vezérlését végezte.

A múlt század nyolcvanas éveiben ez az igény vezette a KITE korábbi vezető munkatársát, Kőrősi Imrét a vetésellenőrző műszerek fejlesztésének irányába. Az általa alapított Digitroll Kft-ben a családja, a gyerekei fejlesztik tovább a szabadalmait, jelentős nemzetközi sikereket elérve (https://i-xeed.com). Az igényeknek megfelelően készítik a vetésellenőrző berendezéseket, amelyek jelenlegi „csúcsterméke” a FlowSense® szenzor, amely először a Väderstad vetőgépekbe került beépítésre és több rangos elismerés mellett 2016-ban az „Év Gépe” (Machine of the Year) nemzetközi kitüntető címet is elnyerte. A Digitroll legújabb, mára már világszabadalmat megkapott, a pneumatikus gabonavetőgépek elosztó fejébe könnyen beszerelhető magérzékelője (2.ábra, bal oldal) a hat infra leddel kibocsátott sugárnyaláb előtt áthaladó magok árnyékolását érzékelik fotódiódákkal (2. ábra, jobb oldal). A gyors (250 mag/s) és térbeli érzékelés páratlan pontossággal (98-100%!) képes detektálni, számlálni a vetőcsőben áthaladó vetőmagokat, beállítástól függően a repcétől a babig. A rendszer ugyanakkor érzékeli és jelzi a vetőcsövek eltömődését is, a terminálon kívül a szenzornál is optikai vészjelzést adva. Segítségével tehát az adott helyen lehet a keletkezett hibát gyorsan kijavítani.

2. ábra A FlowSense® szenzor elhelyezése (j) és működési elve (b).

Gyakorlatilag online pontos információkhoz jutunk, amely az egész vetőgép vezérlésére alkalmas, mivel az elvetett mag mennyiségét mérjük, ezért megfelelő beavatkozással a precíziós vetés, a térorientált csíraszám-változtatás érhető el. Feleslegessé válik a gép bonyolult beállítása, a leforgatásokkal végzett „optimalizálás”, vagyis kalibrálás. Mivel „csírát” számolunk, kiküszöböljük a statisztikus „ezermagsúly” hibáját is. Természetesen ehhez meg kell valósítani a vetőelem vezérlését is, de ez a feladat már a vetőgépgyártókra hárul. Ezzel a módszerrel dolgozik a svéd Väderstad Spirit és Rapid típusai is: az adott helyen az optimális csíraszám (db/m2), valamint a vetőgép paramétereinek történő beállítása szükséges csupán, a haladási sebesség mérésével az adagolás így automatikusan valósul meg! A Digitroll legfejlettebb vetésellenőrző rendszere egy tablet (iPad alkalmazás) vagy ISOBUS terminálon keresztül monitorozható, így például akár traktor beépített ISOBUS terminálján is egyszerűen ellenőrizhető a munkafolyamat. (cikkünkben bemutatjuk, hogy a hazai fejlesztők segítségével gyakorlatilag bármilyen, ilyen rendszerrel nem rendelkező traktor-munkagép kapcsolat „felokosítható” ISOBUS szabványúvá).

A fejlesztők az autóiparban alkalmazott legkorszerűbb megoldásokkal biztosítják a könnyű kezelhetőséget (fényerő szabályzás, nagyítás, multifunkcionalitás stb.). Egy adott állapot, képernyőkép, valamint a korábbi beállítások és adatok is rögzíthetők. A megbízhatóságot a pontosságot automatikus rendszerteszt segíti, kimutatva az egyes fotocellák porosodását vagy meghibásodását. A hibákat pedig vizuálisan és hangadással is jelzi a rendszer.

3. ábra Multifunkciós kijelző és beavatkozó monitor

A kommunikációs felületen például egy mozdulattal láthatóvá válik az egyes vetősorok állapota (4. ábra, bal oldal), a hibajelzés mellett látható például a művelőút-kihagyás is, természetesen nem hibaként. De elővarázsolhatjuk a műveleti idő, illetve hektár alapon a statisztikai mutatókat (4. ábra, jobb oldal), lehetséges a területmérés, magszámlálás, átlagos tő/ha számítása össz- és részterületen stb.

4. ábra A SeedView alkalmazásban megjeleníthető információk példái: vetési állapot (b), statisztika (j).

A vállalat a vetéstechnika területén minden ellenőrzési és vezérlési felhasználói és gyártói igényt ki tud elégíteni.

A digitális termelési rendszer egyes elemei szorosan összefüggenek, nem véletlen, hogy a mezőgazdasági gépgyártást összefogó szövetség a MEGOSZ további Tagvállalatai közül számosan ezen a területen működnek. A megfelelő érzékelők és beavatkozási összefüggések ismeretében a munkagépek digitális vezérlésére kínál számos megoldást az Aropilot Kft (https://agropilot.hu), amely másik MEGOSZ Tagvállalat a Precision Planting (www.precisionplanting.com) műszaki eszközeinek alkalmazásával is foglalkozik. Az AgroPilot Kft a TOPCON cégcsoport mezőgazdasági divíziójának kizárólagos magyarországi importőreként számos erő- és munkagépvezérlési megoldást adaptált hazai gépparkokra. Valamennyi projekt esetén elsődleges cél volt a meglévő gépek alkalmassá tétele a helyspecifikus növénytermesztés által támasztott eszközrendszer integrálására. Erőgépek esetén az automata kormányzás telepítésében – legyen az elektromos kormányautomatika, utólagosan hidraulika körbe épített, vagy meglévő gyári előkészítésen keresztüli vezérlés – százas nagyságrendben kerültek gépek „felokosításra” a cég szakemberei által. Az automata kormányzáshoz alkalmazott TOPCON konzolok hivatalos AEF ISOBUS tanúsítvánnyal rendelkeznek, így valamennyi rendszer képes a traktor meglévő ISOBUS csatornájának kiépítésén kompatibilis munkagépek vezérlésére. Traktor ISOBUS kiépítés híján az AgroPilot Kft munkatársai bármilyen korú és márkájú erőgépet képesek utólag is ISOBUS képessé tenni (5.ábra). Kombájnok esetén az automata kormányzási rendszeren felül képesek utólagosan hozam- és nedvességtérképező rendszerek kiépítésére, ami a precíziós gazdálkodás adatgyűjtésének és önellenőrzésének egyik alapvető eszköze.

5. ábra Topcon univerzális hozamtérképező rendszer főbb elemei

Munkagépvezérlési megoldások esetén igen széles a cég palettája. Legnagyobb számban permetező és folyadékkijuttatásra alkalmas eszközök kerülnek felokosításra ISOBUS, vagy CANBUS kommunikációs csatornán történő vezérlésekkel. Az AgroPilot Kft több együttműködésben is részt vesz hazai gépgyártókkal. Például a HUNIPER Permetező Kft-vel közösen több hazai igényekre szabott permetezőgép került megépítésre a legfejlettebb vezérlőrendszerek alkalmazásával, úgy mint: automatikus szakaszvezérlés és lémennyiség szabályzás, differenciált kijuttatás előírás térkép, vagy növényfejlettség érzékelők (Yara N szenzor, Topcon CropSpec) adatai alapján. A hazai gyártású munkagépeken túl számos nyugati márkára (pl. Hardi, Amazone, Berthoud, stb.) került adaptálásra gépspecifikus kivitelű fejlesztő készlet automatikus szakaszvezérléshez és/vagy differenciált kijuttatáshoz. A szemenkénti vetőgépek utólagos fejlesztéséhez az AgroPilot Kft az amerikai Precision Planting vállalat termékeit alkalmazza. Az efféle vetőgép átépítésekkel olyan agronómiai problémákat lehet fejlett műszaki megoldásokkal csökkenteni, vagy akár teljesen kiküszöbölni, melyek akár tonnákban mérhető terméskiesést is okoznak kukorica, napraforgó, vagy szója esetén. A Precision Planting széles termékpalettájának zászlóshajói: vDrive – vSet2 elektromos meghajtású vetőegység, mely kukoricában és szójában 99.9% pontosságra is képes. A SpeedTube szalagos maglehordó rendszer nagysebességű, pontos szemenkénti vetéshez alkalmas. A DeltaForce hidraulikus vetőkocsi leszorító rendszer, mely szükség esetén emelni is képes a vetőkocsit a kívánt talajnyomás érték szintentartása érdekében. A FurrowForce pneumatikus sorzáró egység két lépcsőben zárja be a magárkot az ideális csírázási körülmények megteremtéséhez. A precíziós gazdálkodás egyik kulcsa az adatelemzés és feldolgozás, méghozzá a lehető leginkább felhasználóbarát módon. Ezen elvárások mentén került kifejlesztésre a 2019 évi hannoveri Agritechnika kiállításon hivatalosan is bemutatott új, felhő alapú adatkezelő rendszer, a Topcon Agriculture Platform (TAP). A rendszer több hazai gazdaságnál bevezetésre került, így a folyamatos fejlesztés során hazai gazdák meglátásait is figyelembe vették a Topcon szoftverfejlesztői, így például a rendszer fő moduljai immáron magyar nyelven is elérhetőek (6. ábra) A rendszer két fő komponensből áll: a gép oldali adat fogadó és továbbító egységből, amely esetünkben egyben az RTK jelvételt is ellátó modem, illetve maga a webes platform, ahol az adatkezelés zajlik. A modem mobilnet kapcsolaton keresztül folyamatos kommunikációt tart fent a felhővel, így szinte késedelem nélkül megy végbe az adatszinkronizáció. A törzsadatoktól kezdve (pl. tábla határvonal, vagy tetszőleges egyenes határ (6. ábra)) kijuttatási térképeken át komplett TASKDATA munkautasításig bármit küldhet/fogadhat a felhő alapú rendszer használatával.

6. ábra Két kombájn hozamtérképéből (automatikusan) egyesített hozamtérkép, mely látványosan visszaadja a homokos foltok gyenge terméspotenciálját

Az új platform segítségével egyszerűen szerkeszthet, vagy hozhat létre új táblahatárvonalakat, vagy akár szerkeszthet önállóan kijuttatási térképet homogénen, vagy differenciáltan a tábláira. A munka végeztével a rendszer automatikusan felküldi a felhőbe a munkavégzés adatait, amely térképi ábrázolással és munkajelentésként is pillanatok alatt megtekinthető. A felület maximálisan felhasználóbarát, használata nem igényel informatikai/térinformatikai szaktudást. Alkalmazásvezérléssel kombinálva (pl. ISOBUS munkagép, hozamtérképezés stb.) az elvégzett munka valamennyi paramétere egzakt módon naplózható: munkavégzés helye és a táblák tényleges mérete, a ténylegesen kijuttatott inputanyag(ok) mennyisége, a munkavégzés sebessége a tábla/táblák különböző pontjain stb. A rendszer számos gyártó adatformátumát kezeli, így vegyes gép- és GPS parkok esetén is használatával megvalósítható az egységes adatkezelés. A platformba épített integrált távoli elérés funkciónak köszönhetően valamennyi, a fiókhoz rendelt monitorhoz hozzáférhetnek a felhasználók a TAP-on keresztül, beállítások elvégzése vagy ellenőrzése céljából. Folyamatos adatgyűjtő rendszerek és vezérlések, a gépek közötti kommunikáció (B2B), ISOBUS megoldások fejlesztésével foglalkozik Ro-Sys Kft (https://www.ro-sys.hu). Termékeik a precíziós munkákat támogatják, amelyek általános, gyártó független használatát az ISOBUS szabvány teszi lehetővé. Ez az a megoldás, amivel egy tetszőleges, ISOBUS képes munkagép kihasználhatja a traktor beépített monitorát, szenzorjait, GPS adatait (7. ábra), miközben egységes vezérelhetőség és adatgyűjtés valósulhat meg. Ezek nélkül a menedzsment alkalmazásokban sincs lehetőség a gyártó független tervezésre és elemzésre. Az ISOBUS maga nem más, mint egy egyezményes kommunikáció a traktor és a munkagépek között, amely a kapcsolathoz a jól bevált CAN busz technológiát használja. A szabványosított eljárást az iparban ISO 11783 névvel azonosítják.

7. ábra Traktorban lévő ISOBUS alapkiépítettség (1. ISOBUS külső csatlakozó egység, 2. belső egység (CAN bus, Controller Area Network), 3. monitor és beavatkozó egység)

Ebből adódóan az egységesített csatlakozókon kívül elektronikai szempontból a már korábban is használt rendszerekre, komponensekre épül, és azokat főleg csak logikailag egészíti ki. A koncepció maga már több mint 10 éve kialakult, de az ötlet, hogy bárki szabadon kiterjeszthesse egy gép elektronikai infrastruktúráját, és a funkciók ne egymás mellett, hanem egymásra épülve működjenek, nemcsak a vevők, de a gyártók oldaláról is bizalmi és technológiai problémák sorát vetette fel. Ezeken hosszú munka után átlendülve a 2014-ben véglegesített, majd 2019-ben kiegészített szabvány mára szinte minden nagyobb gyártónál megtalálható, és nagy biztonsággal kijelenthető, hogy meghatározó eleme lesz a következő évtized mezőgazdasági fejlesztéseinek. A Ro-Sys által fejlesztett ISOBUS-os vezérlők elsősorban a gépgyártókat célozzák meg, amelyekkel együttműködve integrálják ezeket a meglévő vagy tervezés alatt álló munkagépekbe, hogy azok is integrálhatóak legyenek az ISOBUS-os rendszerekbe. Azonban mindig felmerül a gazdálkodók oldaláról a jogos kérdés, hogy mi történjen a már meglévő eszközökkel, amelyek még nem lettek erre az új technológiára felkészítve. A Ro-Sys által is forgalmazott termékek olyan, egymással és más ISOBUS rendszerekkel teljesen kompatibilis kiegészítők, amelyekből szükség esetén szinte bármilyen traktort ISOBUS-os vezérlővé lehet változtatni. A legfontosabb rendszerelemek közé természetesen a monitorok tartoznak (8. ábra), amelyek tartalmazzák az ISOBUS működéséhez szükséges alkalmazásokat. 

8. ábra ISOBUS kompatibilis t50i készülék

Ezek a monitorok központi elemként, de akár másodlagos monitorként is beépíthetőek a traktorokba, és a munkagép vezérlésen kívül a sorvezetés, szakaszolás, változó kijuttatás vezérlés, adatgyűjtés feladatait is ellátják a csatlakoztatott ISOBUS-os munkagépek felé.

A BPW-Hungária Kft. (https://bpw-hungaria.hu), felismerve a futóműtechnikában rejlő lehetőségeket, intelligens futóművet fejlesztett, melynek egyes funkciói a következők: Az AGRO Hub egy olyan tömegmérő rendszer, amely a felhasználás során gyűjtött adatokat rögzíti és eltárolja. ISOBUS kommunikációval rendelkező traktor képes a kapott információt kiolvasni és megjeleníteni. Szabadalommal védett megoldással a tengelyterhelést mérő elektrotenzometrikus mérőelemek a tengely deformációjával arányos áram jelet adnak. Megfelelő szűrő és simító programmal elérték, hogy az üzem közben dinamikusan változó jel felhasználásával az össztömeg folyamatosan mérhető, nehéz terepviszonyok és szélsőséges hőmérséklet ingadozások esetén is. A rendszer kalibrációja a jármű felhasználója által egy egyszerű folyamattal megvalósítható. A megoldás nagy előnye, hogy a felhasználó számára optimális üzemeltetést tesz lehetővé a teljes tömeg és a hasznos teher nyomon követése révén. Ezen felül nullázott állapottól mérhető a kilométerfutás, az átlag-, a maximális- és a pillanatnyi sebesség is. A következő linken elérhető videóban megtekinthető a termék, használat közben: https://www.youtube.com/watch?v=FutMHjnAHzE

A mezőgazdaságban egyre inkább előtérbe kerül az elektronikus kényszerkormányzási rendszerek alkalmazása (pl. nyomkövetés, oldalazás esetén), amelyben jó szolgálatot nyújt a BPW integrált kormányszög jeladó. Ezekhez a komplett vezérlésekhez a BPW-Hungária Kft. olyan kormányzott tengelyeket gyárt, amelyek rendelkeznek erre a funkcióra alkalmas szenzorokkal. A járműépítési trend eltolódik az egyre nagyobb méretű járművek irányába, ahol a követelmény a megfelelő kanyarodás, ezáltal csökkentve a kerékabroncs az útfelület és a járműalváz idő előtti elhasználódását, károsodását. Ezen felül a három, vagy esetleg négytengelyes járművek esetén a kanyarban történő kényszerkormányzás növeli a biztonságos kanyarvételt. A kormányzott tengelyen, illetve a vonószerkezeten levő szögérzékelők jelét felhasználva egy szoftver zárt vezérlőkört alakít ki a tengelyeket mozgató proporcionális hidraulikus egységgel (9. ábra).

9. ábra A BPW vezérelt kényszerkormányzás vázlata és kivitele.

Az elektronikus kényszerkormányzási rendszer használatakor, alacsony sebességnél és nagy kormányszögekkel is a maximális manőverezhetőség érhető el. Viszont nagyobb sebességgel való közlekedésnél, a jármű menetstabilitásának növelése érdekében, a kényszerkormányzó rendszer sebességfüggő kormányszög csökkentő funkcióval rendelkezik. További fontos tulajdonsága a rendszernek, hogy egy bizonyos sebességhatár elérése után a kormányzott futóműveket automatikusan zárolja. Egy nem várt rendszerhiba esetén a kényszerkormányzás talajkormányzásra átkapcsol, így a jármű biztonsággal a telephelyig vagy a legközelebbi szervízig elvontatható. A vezérlés alkalmas csak kormányzott futóművek esetében is, amikor a jármű „kutyafutásban” van, azaz minden kerék külön nyomvonalon haladhat, így jelentősen csökkentve a talajtömörítést.

10. ábra A BPW forgásirány és sebesség jeladó

A BPW által szabadalmaztatott forgásirány és sebesség jeladó a futóműben több célra is felhasználható, amelyek elősegítik a járművek biztonságos működtetését (10. ábra). Ez a megoldás a kényszerkormányzáshoz olyan funkciót biztosít, amely a sebességjel függvényében szabályozza a jármű fordulási képességét. A szenzor jelét felhasználják a talajkormányzott futóművek automatikus sebességfüggő zárolására, illetve hátramenet detektálásakor. A BPW AGRO Hub tömegmérő rendszer kommunikál a forgásirány és sebességmérő szenzorokkal, mivel a mérés csak egyenes menetben történik. Ennek az a jelentősége, hogy az oldalirányú terhelésből adódó plusz terhelést a rendszer ne rögzítse. A talajtömörítés kérdése egyre nagyobb problémát okoz a földhasznosítás során, az EU törekvései között szerepel bizonyos járműkategóriákban a tömörödést csökkentő megoldások teljeskörű használatának előírása. Egyik ilyen megoldás a folyamatos guminyomás szabályozás. A BPW-Hungária Kft. együttműködve a PTG céggel, egy olyan megoldást (tengely előkészítést) fejlesztett ki, mely alkalmas egy guminyomás szabályozó rendszer utólagos alkalmazására. A vezérlés célja, hogy a szántóföldön való haladás során a kerékabroncsok nyomását a felszíni talaj-tulajdonságok szerint folyamatosan, rövid időn belül változtassa, lazább talaj esetén a nyomás csökkentésével a talajjal érintkező felületet növelje. A digitalizációs „innovációs kör” a teljes termelési folyamat digitális irányításával zárul, nem véletlen tehát, hogy a mezőgazdasági gépgyártók között termelés irányítási rendszerek fejlesztésével foglalkozó Tagvállalat is található, hiszen ezek kapcsolódnak a precíziós műveletekre képes munkagép fejlesztésekhez. A digitalizációs „innovációs kör” a teljes termelési folyamat digitális irányításával zárul, nem véletlen tehát, hogy a mezőgazdasági gépgyártók között termelés irányítási rendszerek fejlesztésével foglalkozó Tagvállalat is található, hiszen ezek kapcsolódnak a precíziós műveletekre képes munkagép fejlesztésekhez. Ilyen döntéstámogató rendszerek fejlesztésével foglalkozik az AgroVIR Kft (https://www.agrovir.hu) Az AgroVIR®-t létrehozó Magyarországon élenjáró gazdák elhatározták, olyan digitális vállalatirányítási rendszert alkotnak, amely bármely gazdálkodó számára lehetővé teszi, hogy intelligens digitális technológiával irányíthassa és fejleszthesse tevékenységét. Ebben a termelők számíthatnak az AgroVir® szakértői támogatására, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek a mezőgazdasági üzemek, a növénytermesztés, az állattenyésztés területén. A vállalat farmmenedzsment szoftvere nemzetközi mércével is versenyképes, Európán kívül a Közel-Keleten és Dél-Amerikában is alkalmazzák (11. ábra)

11. ábra Az AgroVIR® farmmenedzsment rendszer elterjedtsége a világban

Az AgroVIR® rendszer a termelési költségekről naprakész információt szolgáltat, az év bármely időszakában:

•           Egy-egy ismert azonosítóhoz minden jellemző adatot hozzárendel (táblához a kultúrát, a különböző területi adatokat, a hivatalos azonosítókat stb.).

•           A munkaműveletek helyszíne alapján a költség-, készlet-, teljesítményadatok automatikusan a megfelelő helyen jelennek meg – és azok bármilyen szempont alapján visszamenőlegesen is lekérdezhetők.

•           Megfelelő instrukciók alapján pillanatok alatt előállítható a területi és a műveleti adatokból a hivatalos, vagy tulajdonosi beszámolók.

•           Szerves része a készletgazdálkodás, beépített automatizálható funkciókkal.

•           Közvetlenül kapcsolódik a külső rendszerekkel (pl. mérlegekkel, üzemanyagkutakkal).

•           A menedzser zónák alapján elvégzi a táblákra kijuttatott anyagok felosztását, szaktanácsokkal is nyújtva.

Az AgroVIR® rendszer egyedülálló az alábbi funkciókkal: A géptől jövő adatok tárolhatók, így csökkentve a manuális adatrögzítést. Kommunikációs eszköz hiányában a rendszerhez kapcsolódó mobil alkalmazások használhatók. A döntéshozatalban segítenek az időjárás és az NDVI (Normalizált Vegetációs Index) adatok. A rendszerbe beépített algoritmusok értékelik az adatok minőségét és kimutatják a biztosan hibás adatokat. Az adatbázisok rangsorolódnak, így a gazdálkodó hetente látja a változást az elmúlt héthez képest. Anonimizált módon közösségi adat képződik a gazdálkodás tulajdonságairól, hatékonyságáról, amely alapján a használó el tudja magát helyezni az AgroVIR közösségben. A gazdálkodás számtalan kulcsfontosságú területén a közösségi adatok segítenek dönteni (pl. fajták, input árak összehasonlítása). A közösségi adatok felhasználásával a menedzser/vezető taktikai döntéseket hozhat. A problémák azonosítása történhet úgy, hogy a vállalkozás eredményeit összevetjük az elérhető szinttel, vagy hasonló gazdaságok eredményeivel. Így tehát valós gazdálkodási adatok alapján reális képet kaphatunk a gazdaságunk jelenlegi helyzetéről. Ezek a viszonyítási lehetőségek az egyes termesztett kultúrák alapján kerülnek lehatárolásra, így tehát elemezhetővé válnak az adott kultúra hektárra vetített költségei és az elért hozamok is. A felhasználók egyik fájdalma, hogy az adatok töltése közben nem tudják, hogy azok minősége megfelelő-e, ennek kezelésére született meg az ADM (Adatminőségi mutató). Ahhoz, hogy jó döntéseket tudjunk hozni, fontos, hogy pontos adatokkal számoljunk. A szakértői rendszer folyamatosan tizennégy kategóriában nem kevesebb mint 1500 paramétert vizsgál, illetve minősít. Az AgroVIR® Connect működésének alapja, hogy az ügyfeleknél már meglévő gépi adatforrások felhasználásával, a háttérben begyűjti és tárolja az adatokat. Ezeket az AgroVIR®-ben nyilvántartott törzsadatokat, aktuális termesztési időszakoknak megfelelően feldolgozzák, az eredményeket az AgroVIR® felületén számszerűsítve és térképes alapon is elérhetővé teszik. Az AgroVIR® mobil applikációk – AgroVIR® Works használatával keletkező adatokból, ellenőrzést követően, segédüzemi teljesítményekkel rendelkező munkaműveletek hozhatók létre, így a szokásos papíralapú munkalap kiváltható. Lehetőségünk van rögzíteni minden munkaműveleti típust: táblás, kézi, bér és a műhelymunkákat, ha szükséges a munka során felhasznált termékeket is. Az AgroVIR®-ben beállíthatjuk, hogy milyen adatokat szeretnénk kötelezően megtudni az adott felhasználótól. A felhasználó online (üzemelés alatt) és offline állapotban is képes térképes alapon kiválasztani a rendszerben nyilvántartott táblákat. Ezt a funkciót nagyon jól kiegészíti a pozíció meghatározása a térképen, a telefonon található navigációs applikáció segítségével könnyen lehet a kijelölt táblához eljutni.

Az informatikai, digitális fejlesztések jellemzője a folyamatosan nagyon gyors változás, ezért cikkünkben az irányokat, lehetőségeket is igyekeztünk bemutatni, a konkrét eredmények mellett. Talán sikerült érzékeltetni, hogy az idén 30 éves Mezőgépgyártók Országos Szövetségének (www.megosz.eu ) Tagvállalatai gyakorlatilag minden gyártott gépcsoport ISOBUS vezérlő rendszerét képesek létrehozni legyen az hazai, vagy külföldi új, vagy régebbi gyártmány. Mezőgazdasági gépgyáraink, mérnökeink olyan gépegységeket konstruáltak, amelyek világviszonylatban is egyedülállóak a precíziós technika területén is. Ez igen nagy lehetőség az ágazaton belül a gyárak közötti együttműködésben és a felhasználók, a mezőgazdasági termelők technológiafejlesztési lehetőségeiben egyaránt. A korábbi cikkeinkben számos hazai gyártású gépcsoportot mutattunk be, amelyekben a legkorszerűbb precíziós megoldásokat alkalmazzák. Az „agrárium 4.0” viszont elképzelhetetlen a technológiafejlesztés, a termelési vertikum, a döntéshozatali folyamatok digitalizációja, a korszerű adatfeldolgozás, a mesterséges intelligencia alkalmazása nélkül, mivel a versenyképes technológiai tudás a döntő a sikerességben, a precíziós technika pedig eszköz. Örvendetes, hogy a MEGOSZ Tagságának alakulásában megfigyelhető ez a spontán törekvés: a digitális -gép -technológia és -termelési rendszerfejlesztések összekapcsolódásai miatt számos Tagvállalat nem „klasszikus” fémipari cég. A következő évtizedekben ennek erősödése nagy szakmai alapja lehet a magyar mezőgazdasági gépgyártás fejlődésének az élelmiszergazdaság és a hazai ipar növekedésének és igényeinek támogató hatásai mellett.

A Takarékbank Agrárcentrum (https://takarekbank.hu/agrarcentrum) szakértői az ügyfelek beruházásainak banki értékelése kapcsán figyelemmel követik a precíziós, adat alapú gazdálkodásra való átállást, akár növénytermesztésről, akár állattartó telepekről van szó. Az eddigi tapasztalatok kapcsán fontos kiemelni, hogy 1-1 nagy értékű technológiai beruházásnál csak a megfelelő későbbi adatgyűjtés, feldolgozás teremti meg a közép és hosszú távú fenntarthatóságot, és magának a beruházásnak a megtérülését is. Egy részleges digitális átállás nem tud olyan szinten megtérülni, mint amikor a teljes gazdasági tevékenységet lefedi az adatgyűjtés, elemzés és az adat alapú vezérlés. Bár sok sztenderd (pl. ISOBUS) létezik a gépek, egyéb mérési eszközök és a szoftverek egységes kommunikációjára, érdemes figyelni arra, hogy később se jelentkezzenek kompatibilitási problémák. Nem árt, ha a választott rendszerek nyitottak akár más gyártótól származó elemek befogadására, az adatok pedig hordozhatóak, elkerülendő a túlzott függőséget egyetlen technológiai szállító irányába. A precíziós gépek, szoftverek kapcsán egyelőre még nem léteznek a teljes élettartamra vonatkozó költségszámítások, úgynevezett TCO-k (total cost ownership), amelyek például cégautó flotta beszerzéseknél már iparági sztenderdként segítik tájékozódni a vállalkozókat. A kezdeti csalódást elkerülendő, fontos kiemelni, hogy ezek a beruházások valóban közép és hosszú távon, komoly odafigyeléssel térülnek. Az átállás első éveiben az adatgyűjtés, a mérő műszerek és gépek egyedi beállítása az, ami lehetővé teszi, hogy a későbbi döntéshozatal során egyre jobban lehessen támaszkodni az adatokra az adott gazdaság vonatkozásában javítva az éves eredményeket. A finanszírozáshoz segítséget nyújthat a Takarékbank Agrárcentrumokban is elérhető Agrár Széchenyi Újraindítási Beruházási Hitel (ASZB GO), amely fix kamatozású és támogatott (https://takarekbank.hu/agrarcentrum/agrar-szechenyi-beruhazasi-hitel# ) így az ügyfélnek az évi nettó 0,5% kamatteher is rögzíthető, akár a beruházás teljes megtérülési idejének végéig (6-10 év). Amennyiben az ASZB GO hitel feltételeinek a támogatástartalmi korlátok, vagy a már elhasznált krízis garanciakerete miatt nem tud megfelelni egy gazdálkodó, szakértő kollégáink a Takarékbank Agrárcentrumokban országszerte közel 50 helyen. Vidékfejlesztési Programban támogatást nyert gépberuházások mellé, a feltételek teljesülése esetén kedvező EXIM forrással fix kamatozású lízing/eszköz hitel finanszírozást is tudnak biztosítani december 15-ig, de ugyanígy elérhető a Lízing Go is a Takarék Lízing közreműködésével. Jelen tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek. A Takarékbank kölcsön(ök) részletes feltételei megtalálhatóak a bankfiókokban és a www.takarekbank.hu oldalon.