Az 1977-ben indult Bábolnai Gazdanapokat az idén 37. alkalommal rendezték meg. Az utóbbi évtizedekben évente megtartott agráresemény történetében ugyanis voltak „kimaradt” időszakok, az agrárgazdaság válságos, átalakuló korszakaiban. A jelenlegi agrárpiaci helyzet is nehéz, a mezőgép kereslet is közel megfeleződött. Szakmai körökben sokan állították: nincs értelme a rendezvénynek, a mezőgép-forgalmazás jelentős szereplői – az AGROTEC, az AGRI CS és a KITE kivételével – nem is vettek részt. Mindezek ellenére az idei Bábolnai Gazdanapok mozgalmas, sokszínű sikeres rendezvény volt….
MEGOSZ a Bábolnai Gazdanapokon
Az 1977-ben indult Bábolnai Gazdanapokat az idén 37. alkalommal rendezték meg. Az utóbbi évtizedekben évente megtartott agráresemény történetében ugyanis voltak „kimaradt” időszakok, az agrárgazdaság válságos, átalakuló korszakaiban. A jelenlegi agrárpiaci helyzet is nehéz, a mezőgép kereslet is közel megfeleződött. Szakmai körökben sokan állították: nincs értelme a rendezvénynek, a mezőgép-forgalmazás jelentős szereplői – az AGROTEC, az AGRI CS és a KITE kivételével – nem is vettek részt. Mindezek ellenére az idei Bábolnai Gazdanapok mozgalmas, sokszínű sikeres rendezvény volt.
A sikerességet alapvetően a rendezésnek, a Magyar Mezőgazdaság Kft.-nek és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtoknak köszönhetjük a helyszín kétségtelen „varázsa” mellett. A középpontba nem csupán a gépeket árusítók standjai kerültek, hanem a kisérő rendezvények a címben megjelölt célkitűzéssel. Például az adott területen a talajművelés talajállapotra gyakorolt hatását a technológia függvényében mutatták be, az idei kedvezőtlen klimatikus viszonyok ellenére meggyőző eredményeket szemléltettek a kukorica és cirok fajtabemutatón, a szántóföldi gépbemutatót is erre a „témára” komponálták: a vízmegtartó, talajkímélő megoldásokra. A folyamatos fórumokon, „teltházas” panelbeszélgetéseken az aktualitások kerültek fókuszba: a sikerességet megalapozó döntések, fejlesztések és ezek finanszírozási lehetőségei. A Szakiskolai Napon hagyományt folytattak a jövő agrárszakembereinek interaktív képzésével több, mint ezer diák részvételével. Mindenképpen meg kell említenünk az egyedülálló kulturális,
sporteseményeket is: szokás szerint a látványos lovas programokat vagy például az erdőműveléssel, illetve fafeldolgozással foglalkozó versenyeket. Itt volt a STIHL Országos Fakitermelő Bajnokság döntője is, ahol nem csupán a versenyzők, hanem „mellesleg” a gépek is vizsgáztak.
A sikerességnek mintegy „keretet” adott mezőgazdaságunk két emblematikus szakemberének 100 éves születési évfordulója alkalmából megtartott szakmai program. Ennek egyik érdekessége, hogy dr. Nagy István jelenlegi és dr. Nagy Frigyes volt mezőgazdasági miniszterek mellett hazánk két legnagyobb agrárintegrátora, a KITE Zrt. és az AGROFERT Csoport, élén az IKR AGRÁR Kft. vezetői, szakemberei együtt szerepeltek érdekes előadásokat tartva, valamint a két cég kiemelkedő bemutatóval is megjelent a kiállításon. Ez valószínűsít egy fejlődő együttműködést, amelyre egyre nagyobb szükség van a zöld- és az élelmiszergazdaság minden szereplője között a felvetett cél teljesítése érdekében! Csak „hab volt a tortán”, a Kovács Lázár mesterszakács által a 100 éves évfordulóra Ceres szendvicskenyerekből elkészített óriás, 2×2 m-es szendvicstorta felszolgálása.
A hazai gépgyártás megjelenése,
elmúlt évekhez hasonlóan az idei Bábolnai Gazdanapokon is „arányos” volt. Erről jó „körképet” nyújthatunk, a független zsűri által díjazott gépek bemutatásával, mivel a sajtótájékoztató szerint:
„A Gépipari Tudományos Egyesület Mezőgépipari Szakosztálya és a mezőgazdasági szaklapokat kiadó Magyar Mezőgazdaság Kft. által 2012-ben alapított Év Magyar Mezőgépe díj figyelemre méltó lehetőség a hazánkban gyártott mezőgazdasági gépek és eszközök korszerűségének hangsúlyozására, egyúttal a magyar szakemberek fejlesztő munkájának elismerésére, megbecsülésére.”
Az idei „Év Magyar Mezőgépe 2024” díjjal az ABZ Innovation Kft. L30 típusjelzésű mezőgazdasági permetező drónját ismerték el. A vállalat több éves fejlesztési és termelési tapasztalatainak hasznosításával, a Széchenyi István Egyetemmel együttműködve, fejlesztette ki a gépet. Az ABZ Kft. (2. kép) nem csupán a drónokkal, hanem a hasznosítás minden elemével foglalkozik a drón-pilóta képzéstől a drónok mezőgazdasági termeléstechnológiába illesztéséig.
1. kép Az ABZ Innovation Kft standján bemutatott permetező-drón
Az így szerzett tapasztalatokat felhasználva hirdetik a dróntechnológia nyújtotta előnyöket. Fontos a térorientált megfigyelés, a stresszhatások feltárása, tehát a térinformatikai adatgyűjtés. Ehhez a lehető legszélesebb szenzortechnikát alkalmazzák: a fény látható, a spektrum közeli (NIR) és – újabban – a távoli infravörös tartományában, termális érzékelő kamerák felhasználásával. Ezzel többek között értékelhető a növényzet állapota, korai stádiumban feltárhatók a stressz okozta károk, elemezhető a növényzet víz- és tápanyag-háztartása, vagy akár a területen lévő vadállomány is. Természetesen az eszköz georeferált adatokat szolgáltat, tehát az egyes műveletek során ezeket felhasználva vezérelhetők a „földi” gépek is. Megoldották a 3D adatfelvételezést lézer szkenner (LIDAR) alkalmazásával is, amely páratlan lehetőséget teremt: a drón háromdimenziós műveleti mozgásának gazdaságos kihasználását.
A fejlesztés elindult a növényápolási beavatkozás irányába: a két mechanikus cseppképzésű szórófejjel és a 30 literes permetezőtartállyal felszeret drónnal óránként akár 21 ha fertőzött terület is kezelhető. További technológiai lehetőséget nyújt, ha a permetező adapter helyett granulátum vagy aprómag szóró szerkezetet szerelünk fel. Az eszköz tehát jelentős alkalmazási területet nyit, akár a regeneratív technológiát támogatva. Ki kell hangsúlyozni a felhasználóbarát megoldásokat: a beruházási rugalmasság vonatkozásában a moduláris kiépítést, az alkalmazás vonatkozásában a pontosságot, kényelmes üzemeltetést biztosító hardver és szoftver támogatást.
Elismerő oklevelet kapott a Fliegl-Abda Kft. szórótárcsás kivitelű KSD-165 típusjelű mélyágyas szervestrágya-szórója, amely a népszerű függőleges maró-szóró hengeres gépcsoportok után jelent meg. Itt is a bevált vonórúd-terheléses megoldás alkalmazták, jól biztosítva a telepről történő szállítást és a kijuttatást, akár „egy menetben”. A kiállított gépen (3. kép) is felismerhetők a tapasztalatok, a vizsgálatok eredményeinek figyelembevételével a bevált megoldások fejlesztése. Ezt tükrözi a gondos, tetszetős kivitelezés, vagy a megbízható, szintén magyar fejlesztésű és gyártású BPW futómű alkalmazása is.
2.ábra A Fliegl-Abda Kft KSD-165 típusjelű mélyágyas szervestrágya-szórója
A két vízszintes maróhenger és szórótárcsa fordulatszáma szabályozható, úgyszintén állítható a kaparólánc sebessége is, a trágyaanyag jellemzőinek és a szükséges kijuttatási dózisnak megfelelően. A két masszív 1100 mm átmérőjű szórótárcsán 6 célszerűen kialakított szórólapát található, amelynek állásszöge, a képen kinagyított részleten láthatóan, mechanikusan állítható (létezik automatikus mozgatószerkezet is). A nagyításon szintén jól látható a lapátokra szerelt könnyen cserélhető nagy kopásállóságú acélbetét. A tapasztalatok szerint a kéttárcsás megoldással érjük el a legjobb szórásképet, amelyet a mérések is igazolnak.
A DLG (Német Mezőgazdasági Társaság) vizsgálata szerint, mind a kereszt-, mind a hosszirányú szóráseloszlás átlaga 15% alatt van, amely szervestrágya esetén igen jó munkaminőségre utal. A kiállított gép egytengelyes, de létezik tandem futóművel rendelkező is. A tartálytérfogat 12 m3-től 17 m3-ig változhat, a szórási szélesség 11-től 24 m-ig terjedhet, tehát lehet választani a gazdasági méretnek megfelelő változatot. Az FVS (Fliegl Vario Sens) vezérlőrendszer Load Sensing hidraulikával és az ISOBUS vezérléssel precízen változtatja az üzemeltetési jellemzőket, a haladási sebességet.
A makói VGM Hungary Kft. HS-16 típusú billenőszekrényes mezőgazdasági pótkocsi fejlesztése szintén Elismerő Oklevelet kapott. A kiállításon bemutatott „Hungarian Style” (3. kép) pótkocsi láthatóan szép kialakítású, gondos kivitelezésű.
3. kép A VGM Hungary ” Hungarian Style” 16 típusú pótkocsija a kiállításon.
A holland Van Ginkel Machines (VGM) vonórúdterhelésű pótkocsiját gyártják Magyarországon, a térség szükségletének, igényeinek megfelelő hazai fejlesztéssel. A kivitel egyre népszerűbb a nagy teljesítményű, és közúti forgalomra is alkalmas traktorok növekvő alkalmazása miatt. Vásárlói kérésre alakították ki például a laprugózású megoldást a hidraulikus légrugózás helyett (a 4. képen felnagyítva). Már messziről feltűnik a széles, flotációs gumiabroncs, csökkentve a nagy terhelés miatt bekövetkező talajtaposást. A tandem futómű kialakítása aszimmetrikus: a mellső himbakar hosszabb, kormányozatlan esetben ez csökkenti a kanyarban beálló csúszást, a „radírozást”. A standon arról tájékoztattak, hogy nagyobb pótkocsikhoz, érzékenyebb talajok esetén kormányzott tridem futómű is rendelkezésre áll. A vonórúd csillapításával a traktorterhelést teszik egyenletesebbé, javítva ezzel a kormányzás-stabilitást. A gépet közelebbről megnézve számos apró, de fontos kiviteli részletet fedezhetünk fel. A mezőgazdasági üzemi, termelési környezet ismeretében ügyesen gondoskodtak a kiterjedt hidraulikus rendszer megfelelő védelméről, például a billenéskor nyíló hátsó oldalmozgató munkahengernél (a 3. képen ezt is kinagyítottuk). Az aláfutás-gátló is hidraulikusan mozgatható a vonórúd kitámasztó bak is. A rendszer külső kézi kapcsolására is van lehetőség. Fontos részlet a jól elhelyezett és védett LED lámpatestek is.
A díjazott fejlesztések műszaki újdonságai a felhasználók, a mezőgazdasági termelők igényei alapján születtek meg, ezért remélhetően az ismertetett megoldások is segítik a technológiafejlesztést, ezen keresztül a termelés eredményességének növelését.
Megjegyzések a rendezvény „margójára”
Az elmúlt időszakban a hazai adottságok, a szakmai tudás és főleg a támogatás okán egyféle mezőgazdasági termelésszerkezet tudott megerősödni. A termelési hatékonyság lehetett rossz, de a végeredmény mégis pozitív volt. Ez „fűtötte” a beruházásokat, főleg az erre dedikált komoly beruházási (gép) támogatások. Látható, hogy sok területen ez nem eredményez versenyképesség növekedést, akár az egykori szocialista oszágokkal összehasonlítva sem. A beruházásokat ugyanis, fenntartható esetben, teljes mértékben a zöld- és élelmiszergazdaságnak kellene megfinanszírozni. Hiába hajtunk végre drága beruházásokat az alapanyag termelés költségeinek csökkentésére alapozva, ha az nem hoz tényleges hozzáadott értéket a termékpálya végén.
A rendszer azért tudott fennmaradni, mert a termelési folyamat szereplői többségének ez elviselhető volt, persze nagyon eltérő mértékben. A szereplők között talán az egyik legnagyobb vesztes a hazai mezőgépipar, mert a változó célú beruházási (gép) támogatások által generált különböző igényeket nem lehet kielégíteni egy adott gyártott termékkel, nem lehet a gyár termelését rövid idő alatt átállítani a megjelölt „jogcímek” szerint.
A szakmai körökben egy kiállítás, de más agrár rendezvény, szakmai konferencia esetében is, mindig megtörténik annak értékelése.
A Farkas Szervíztechnika hű résztvevője a Bábolnai Gazdanapoknak, most is sok termékkel voltak jelen (5. kép). Fejlesztéseiket mindig a vevők, a mezőgazdasági termelők igényeinek megfelelően végezték.
4.kép A Farkas Szervíztechnika sarokstandja az egyik legnagyobb volt a KKV kiállítók közül
A konkrét üzletkötések mellett elmesélték, hogy a berendezéseik kapcsán érdeklődő termelők indítványozására versenyképes technológiafejlesztés bontakozhat ki, amely lendületet adhat a műszaki fejlesztésüknek, ezzel bővítve a piaci lehetőségüket. Tehát egy gépgyártó és forgalmazó számára nem csupán a megkötött üzlet nagysága érték, hanem egy elinduló ígéretes fejlesztés is.
A nagy, esetenként hosszú és drága mezőgazdasági rendezvényeken az előadások, bemutatók zöme a pályázatok által kijelölt „irányokba” mutatnak, szinte „divatos” műszaki megoldásokkal, legyen szó digitalizációról, precíziós megoldásokról vagy öntözésről (jobb esetben vízgazdálkodásról). Szinte csodát várunk a talajjavító megoldásoktól, szerektől és vetőmagvaktól, vagy a regeneratív termeléstől. Ezek nagyon fontos eszközök lehetnek a sikeresen eladható termék, vagy szolgáltatás előállításának folyamatában, de semmiképpen nem lehet a gazdaságunk meghatározó célja csupán mindezek eszközeinek megvásárlása, még ha a támogatás révén igen kedvezőnek is tűnik a portéka, a befektetés. Az eredményesség alapján talán valami ilyesmit érthetett meg Burgert Róbert mezőgazdasági termelőként, amikor kimondta: eladni kell megtanulnunk. A jelenlegi termelési folyamatban a látszólag előnyös helyzetben lévőknek is ez az érdeke, ha fenntarthatóan akarják eredményüket (profitjukat) növelni!
A gépek iránti kereslet, a géppiac növekedésének puszta várása helyett, a jó rendezvények nyújtotta lehetőségek kihasználásával, az együttműködés fejlesztésével, a tényleges „termékpálya nyereség” növelését szolgáló támogatásokra koncentrált gépi megoldások bemutatásával célszerű a zöld- és élelmiszergazdaság eredményességét növelni. A Bábolnai Gazdanapok sikeresen igyekezett ezt a célt szolgálni, a mezőgazdasági gépellátást szolgáló vállalkozások korlátozott részvétele ellenére!