A jó információ a precíziós gazdálkodás alapja
A sikeres, versenyképes mezőgazdasági termelési folyamat során minden beavatkozást, műveletet időben kell elvégeznünk. Mivel a „jó időpontot” kijelölő termelési körülmények gyorsan változnak, alapvető fontosságú a gyors és pontos érzékelés, mérés, a megszerzett információ hatékony továbbítása a „döntéshozóhoz”, aki egyre inkább digitális feldolgozó és beavatkozó rendszer.
A modern mérőrendszereknek jellemzője, hogy a digitális hálózathoz azonnal képesek csatlakozni, az ott előírt protokollt betartani. Az így összekapcsolt eszközöket, rendszert gyűjtőnevén IoT (Internet of Thinks) struktúrának hívjuk. Ez az elterjedt kifejezés az angolból direkt fordítással a „dolgok internete”, amely tulajdonképpen a digitális eszközök hálózati együttműködését jelenti (1. ábra). A helyzetet bonyolítja az is, hogy -például a szántóföldi termelés -nem egy helyen folyik egy egységben (pl. egy tábla, egy telep, üzem). Sokszor több mérőrendszer elhelyezése szükséges, amelyek adatainak elő-feldolgozása (szűrés, simítás, szelektálás stb.) önálló digitális csomópontokon történik („edge” „szélső határon” lévő központokon).
Üzemi, vállalati szinten az adatkezelést és feldolgozást központi, szerver egységek végzik (ez egy gazdaság esetében akár egy laptop is lehet). Az adott gazdaságnak fizikailag is az üzemen, a gazdaságon belüli hálózat nyújtja a legszorosabb üzemviteli információkat ezek halmaza helyezkedik el a köztes (légköri hasonlattal a „köd”, fog „térben). Az egyes termelő egységekben, gazdaságokban itt olyan feldolgozott információk is keletkeznek (pl. terméshozam és talaj, technológiai jellemzők kapcsolata), amelyekből általánosítható mutatókat is lehet képezni (az adatszolgáltató gazdaság anonimitása mellett). A fizikailag is helytől függetlenül elérhető adatállomány a felhőbe (cloud) kerül, amelynek azonban a privát részéhez csak az adat tulajdonos, az adott gazdaság férhet hozzá. Itt kell kiemelnünk a kiber-biztonság kérdését: a rendszernek garantálnia kell, hogy a saját (gazdasági) adatok ne kerüljenek a világhálóra.
1. ábra A mezőgazdasági digitális termelésirányítási rendszer kapcsolódásai
Az egyes szinteken más az adathozzáférés, az „érzékelőknél” (piros körök) egyirányú és általában gyors az adatátvitel. A műveletekhez szükséges információkhoz a telepeken, vagy akár az erőgépeken hozzá lehet jutni. A feldolgozási módszerekben is van eltérés, az „alsóbb” rétegekben a közvetlen kijelzés, egyszerű feldolgozás (pl. transzformációk) tipikusak. A gazdasági információfeldolgozási, döntéstámogató csomópontokban inkább az öntanulás, a deep learning, a mesterséges intelligencia módszerei a jellemzők, a felhőben pedig a nagy adathalmazokból történhet információ- kinyerés (adatbányászat, BigData).
A felhőben tehát országos elemzések adatai is bekerülhetnek, amelyek tendenciákat, statisztikai modelleket tartalmazhatnak (pl. ilyen megoldást mutattunk be az AgroVir vállalatirányítási, döntéstámogató rendszerének ismertetésében (MT, 2021, október 34-35pp.)). Ezeket a modelleket, adatokat a felhőbe küldött lokális információkból dolgozták ki, egy gazdaság esetében ekkor egyirányú adatforgalom lehet. A hálózati működés másik fontos jellemzője az összehangoltság, a szinkronizálás. Az általánosan használható, „közös” adatok egyfelől országos jelzőrendszerek (pl. meteorológiai állomások, kártevő jelzőrendszer) révén, másfelől az üzemektől kerülhetnek be, mivel itt is lehetnek általános adatokat (pl. klimatikus értékeket) gyűjtő szenzorok
A különböző intelligens érzékelőegységeket kezelő digitális rendszer (Edge Computing) felépítése az irányított adatgyűjtésre épül (2. ábra).
2. ábra Az IoT rendszer általános felépítése
Az érzékelés szintjén a fizikai jelrögzítés történik az egyes IoT eszközökről (pl. állapot, páratartalom vagy hőmérséklet). Itt történik a mért jellemzők, hálózati konfigurációnak megfelelő, digitális átalakítása.
Az adatok hálózati továbbítása lehet vezetékes vagy vezeték nélküli (telefon, Wifi, Zigbee, Bluetooth, rádiófrekvenciás azonosító (RFID) stb.). A platform szintjén az IoT eszközöktől érkező információk olyan feldolgozása történik, amelyet az alkalmazás (pl. gépi művelet, technológiai beavatkozás) használni tud. A szabványos gépek közötti kommunikációs protokoll (Machine to Machine (M2M)) kapcsolatot teremthet a szerverrel (döntéstámogató rendszerrel), másik IoT eszközzel (pl. online mérőrendszerrel), megvalósítva a vezérgép és a munkagép összehangolt munkáját. A MEGOSZ (www.megosz.eu) Tagvállalatai a bemutatott digitális rendszer minden elemében végeznek fejlesztéseket, így a mérő, érzékelő intelligens rendszerek területén is (MT. 2021-ben megjelent hazai gyártmányokat bemutató írások).
A mezőgazdasági termelőnek minél pontosabb, és gyorsabb információra van szüksége a fellépő lokális abiotikus stresszhatásokról, hogy sikeresen védekezzen az egyre szélsőségesebb időjárással szemben. Ezért Magyarország egyik legrégebbi agrárinformatikai vállalata az Agrárin Kft (https://www.agrarin.hu), olyan intelligens, IoT mérőrendszerek telepítésével foglalkozik, amelyek növelik a növényi stresszhatások elleni védekezés sikerességét. Ehhez a növényzet környezetében kell a szükséges információt tudni, ezért a levél, a talaj és a mikrokörnyezet klimatikus jellemzőit elemző adat gyűjtő- feldolgozó és -továbbító digitális eszközök széles skálájával foglalkoznak. A témakörben a legszélesebb kiépítettségű SMT 300 készülék (3. ábra) újdonsága a kommunikációjában rejlik. Napelemmel táplált kis modem biztosítja a mért adatok tárolását és átküldését a cég szerverére, amelyről a felhasználó titkos jelszóval lekérdezheti adatait, megtekintheti a feldolgozott növényvédelmi előrejelzéseit. Az Agrárin Kft igény szerint telepíti a szenzorokat, amelyek például lehetővé teszik a hőmérséklet- és a páratartalom mérését ültetvényen belül és kívül egyaránt, valamint a talaj és a levélfelületi hőmérséklet érzékelését. A mérőállomás ezen kívül a pára-csapadék a levélfelületi nedvesség a szélsebesség és irány vagy akár a globálsugárzás értékeit is folyamatosan méri.
3. ábra SMT 300 autonóm komplex klíma adat gyűjtő és továbbító egység
https://www.facebook.com/agrarinkft/videos/944705039030928/
A DryerDoctor Kft. (https://www.preciziosszaritas.hu) szárítóberendezésekre telepíthető, hőmérsékletmérésen alapuló mérőrendszereket fejleszt. Az összes légcsatornában a hideg oldalon folyamatosan mért maghőmérséklet adatok feldolgozásával a teljes szárítózónát ellenőrzés alatt tarthatjuk, a feldolgozott információt akár mobil eszközökkel (4. ábra) is figyelemmel kísérhetjük.
4. ábra A szárítási folyamat követése mobiltelefonnal (Videokontroll)
A rendszer így közvetlen figyelmeztetést ad a beállítási, üzemeltetési hibákról, a tűzveszélyt is előre jelzi. A rendszer alkalmazásának a szárított termény minőségére és a folyamat gazdaságosságára gyakorolt hatását korábban elemeztük (MT, 2021. április 16-17pp.). A mérőrendszer által gyűjtött adatokat felhasználva a szárító üzemeltetése egyszerűbb, de olyan esetekre, ahol a szárító energiahatékonysága nem megfelelő, optimalizáló programot is kidolgoztak. Ennek eredményeként az ideális szárítási folyamattól eltérően működő berendezések munkáját optimalizálni lehet (5. ábra).
5. ábra Egy szárítóberendezésnél mért jellemző hőmérséklet az eredeti állapotban (bal oldali diagram) és az eszköz működésének optimalizálása után (jobb oldali ábra)
Az egyes gyártmányokra kidolgozott programokkal átlagosan 20-30%, energiamegtakarítást tudnak elérni, jelentős terményminőség javulás mellett.
Az Infracont Műszeripari Kft (https://www.infracont.com) gabonaelemző műszerei a betakarított termékek minőségéről szolgáltatnak adatokat a gazdálkodók számára, illetve lisztek és más por alakú anyagok minőségi paramétereit is tudják mérni. A berendezés gabonatechnikai alkalmazásáról korábban írtunk (MT. 2021. április 17p.). A termények minőségi besorolását (és ezáltal az árát) a műszerek által mért beltartalmi paraméterek határozzák meg. A műszerek a szemes termények (kalászosok, kukorica, repce, szója, stb.) és porított termékek (lisztek, extrahált szójadara, szója préselvény, kukorica dara, stb.) nedvesség- és fehérje-tartalmát, olajos magvaknál és szója préselvény esetében olajtartalmát tudják megmérni, a minta közeli infravörös tartományban jellemző optikai tulajdonságai alapján. Az Infracont XGrain modell (6. ábra) hektolitersúlyt is tud mérni búza, árpa, kukorica és szója esetében.
6. ábra Az intelligens Infracont SGrain és XGrain modell a gyors és pontos terményminősítés eszköze
Videó:
Infracont XGrain: https://youtu.be/Daaq3WIY6Y0
A mérhető paraméterek listája, mérési tartománya és a kalibrációk mérési pontossága megtalálható és letölthető a vállalat weboldaláról:
https://www.infracont.com/laravel-filemanager/files/1/Infracont_gyari_kalibraciok_2021.pdf.
A műszerek minden egyes méréshez eltárolják a mérés kalibrációs adatait. Minden mintához hozzárendelhető egy egyedi azonosító, a későbbiekben is azonosítható, hogy a mérési eredmények melyik tételhez tartoznak. Az adatok mellett a mérés körülményei is (mérés dátuma és ideje, a mérőműszer gyári száma stb.) is rögzítésre kerülnek. A műszer több ezer mérés adatait tudja tárolni, amelyek a felhasználói felületéről utólag bármikor exportálhatók (pl. USB adathordozóra „.xlsx”, „.csv” formátumokban). Emellett a műszerek a mérési adatokat – élő internet kapcsolat esetén – automatikusan továbbítják az Infracont InfraCloud rendszerbe. Az Infracont InfraCloud rendszer (https://infracloud.infracont.com/) egy – a GoogleCloud felhő-szolgáltatáson alapuló – internetes alkalmazás, amely az Infracont által gyártott készülékek távoli elérését biztosítja. A felhasználók a rendszeren keresztül bármely eszközről (számítógép, okostelefon, tablet stb.) hozzáférnek a műszerekhez, és nyomon tudják követni a mért eredményeket. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha az iroda és/vagy a döntéshozók távol vannak a műszertől, viszont naprakész információkat szeretnének pl. egy gabonaátvevő helyen az átvett/betárolt/kitárolt tételek minőségéről.
Amennyiben több telephelyen is Infracont műszerek üzemelnek, akkor minden ilyen telephelyről azonnal rendelkezésre állnak a minőségi paraméterek és az adatokat felhasználva pl. napi szintű összefoglaló riportok készíthetők a döntéshozók részére. A letöltött file-ok betölthetők pl. vállalatirányirányítási rendszerbe (amennyiben erre a rendszer lehetőséget biztosít), ahol a már meglévő mennyiségi adatokhoz hozzá lehet kapcsolni a minőségi paramétereket is. A rendszerből akár évekre visszamenőleg is kinyerhetők az adatok, amikre alapozva különböző elemzések végezhetők, segíthetve az üzleti tervek kialakítását, finomhangolását.
Emellett az Infracont műszerek rendelkeznek egy standard interfésszel is, amely a mérés után – adott protokollon és formátumban – más külső rendszerek felé is továbbítani tudja a mért adatokat. Ilyen kapcsolat lehet pl. a mérleg szoftverekkel való összeköttetés, így akár a mérlegjegyre rá tudnak kerülni az adott tételhez tartozó minőségi paraméterek is.
A termények minősége mellett a mennyiségi jellemzők nagyon fontosak, ezért a gazdaságok, üzemek logisztikai és termelés technológiai rendszerében jelentős szerepet játszanak a mérlegek, amelyek telepítésével és fejlesztésével foglalkozik a Metripond-M93 Kft A termények minősége mellett a mennyiségi jellemzők nagyon fontosak, ezért a gazdaságok, üzemek logisztikai és termelés technológiai rendszerében jelentős szerepet játszanak a mérlegek, amelyek telepítésével és fejlesztésével foglalkozik a Metripond-M93 Kft (www.metripond-M93.hu).
A korszerű elektronikus hídmérlegeket általában a telepek bejáratánál helyezik el, hogy a telepre kamionnal beérkező és távozó árut (táp, takarmány, élőállat, üzemanyag) mérlegelni, ellenőrizni tudják. A hídmérlegek, anyagukat tekintve lehetnek acél- illetve vas-beton kivitelűek és telepíthetőek feljárós (akna nélküli, földfelszíni) illetve sekélyaknás változatban (7. ábra).
7. ábra Tipikus hídmérleg-kivitel
Nem igényelnek 1,5 -2 méter mély aknát, ellenben a mechanikus mérlegekkel. A nyerges és pótkocsis kamionok méréséhez 18 méter hosszú, 3 méter széles, 60 tonna mérőképességű hídmérleg szükséges https://youtu.be/ATReokiBoMI . A mérleg kijelzője általában zárt, fedett, temperált helységbe kerül, ahol szükség esetén a kijelző számítógéphez csatlakoztatható. Így valósítható meg a mérlegelési adatok gyűjtése, a mérlegjegyek gyors nyomtatása. A mérleg kijelzőjéhez kültéri, vízvédett másodkijelző is kapcsolható, hogy a sofőrök a mérlegre való ráálláskor láthassák a mért tömeget. Az esetleges szabálytalan mérlegeléseket a hídmérleg rendszer mellé telepített infrasorompókkal megoldott biztonságtechnikai, forgalomirányítási rendszerrel kerülik el. Csak akkor történhet mérlegelés, ha egyik infrasorompó sincs takarásban, valamint a kamion teljes terjedelemben a mérlegen áll. A rendszer bővíthető digitális videokamerákkal is. Ezek a mérés rögzítésének pillanatában a hídmérlegről és annak környezetéről fényképeket készítenek a későbbi visszaellenőrizhetőség biztosítására. A mérlegen áthaladó forgalom szabályozott, gyors működése érdekében a hídmérleg előtt és után sorompó vagy forgalomirányító jelzőlámpa telepíthető, melyek a mérlegházból vezérelhetők
A termény silók mérlegelését végző tartálymérleg hasonlóan fontos szerepet tölt be a telepek életében, mint a hídmérleg (8. ábra). Ennek a feladata a tartályban lévő anyag mennyiségének figyelése a tartály túltöltésének elkerülése érdekében. A silóba bejutó és kivett anyag mérlegelése azért is fontos, hogy kontrolálható legyen, mennyi termény van a tartályban (elkerüljük a „takarmány váratlan elfogyását”). A termény silók lábai alá kerülnek a mérlegcellák. A cellák számát a tartálylábak száma határozza meg.
8. ábra Tartály (siló) mérleg kivitele
A mérlegcellák alsó befogóját kellően szilárd és megfelelő teherbírású betonhoz kell rögzíteni, míg a felső befogót a tartály láb végéhez. A befogók dőlésgátlóval vannak felszerelve a kültéri szélnyomás okozta veszélyek elkerülésére. A tartályhoz csatlakozó szerelvények (be- és kiadagoló csövek) rugalmas csatlakozását biztosítani kell, hogy azok a mérést ne befolyásolják.
A mérleges takarmánykeverő berendezés szintén egy tartálymérleg, mely adagoló egységgel és vezérlő elektronikával van kiegészítve. A berendezéssel automatikus anyagösszemérés érhető el bizonyos recept alapján. A behordó csiga az automatika által tárolt receptek szerint juttatja a keverő tartályba a különböző anyagokat.
Az állattartó telepeken, az állatok tömegének mérésére szolgáló mérlegek nem tartalmaznak mozgó-kopó alkatrészeket (9. ábra). Ezen elektronikus mérlegeknél a tömeg azonnal leolvasható és a mérési adat közvetlenül számítógépre rögzíthető. A korszerű állatmérlegek teljesen elektronikus kivitelben készülnek, ahol egy karámmal felszerelt mérlegalváz alá 4 db mérlegcella kerül beépítésre. A karám mindkét végén ajtó található az áthajtáshoz. Az ajtók kialakítására számos megoldás létezik (például egy oldalra-, vagy ketté nyíló, felhúzható vagy elhúzható).
9. ábra Állatok tömegmérésére alkalmas karám-mérleg
Ezek a korszerű állatmérlegek az időtállóság, tisztíthatóság érdekében gyakran készülnek tűzihorganyzott vagy saválló kivitelben a festett felületkiképzés lehetősége mellett.
Általában kellően alacsonyak ahhoz, hogy feljáró nélkül is könnyen fellépjenek rá az állatok. Nagyon fontos szempont a tisztíthatóság és a korlát magassága. Sertések, juhok esetén elegendő az 1 méter magas korlát, de húsmarha méréséhez szükséges az 1,5 méter magas korlát a kiugrás megakadályozására. Mindig célszerű a mérleg alvázat karámmal együtt működtetni. Az állatok az elektronikus mérlegre történő felhajtás során nyugodtabban viselkednek, mint a mechanikus mérlegek használata esetén, mivel a mérleghíd nem mozog.
A mérlegeken történhet egyedi vagy csoportos állatmérés is. Ezek a korszerű állatmérlegek is összekapcsolhatóak számítógéppel, rendelkeznek soros kommunikációs porttal. A számítógépen a mérési adatok eltárolhatók, gyűjthetők és statisztikák készíthetők, mely alapján a takarmányozás a gyarapodási szükséglet szerint szabályozható.
Állattartó telepeken a folyosóba épített állatmérleg által szolgáltatott mérési adat alapján, automatikusan történik az állatok terelése a különböző takarmányozású ólakba. Az egyes ólakhoz tartozó keverő silók anyagának mérése és az állatok súlyának mérése egy informatikai rendszer segítségével összehangolható, és a súlygyarapodás figyelésével automatikusan módosítható.
A raktári mérlegek segítségével zsákos, BIG-BAG zsákos, ládás áruk mérése végezhető el, a következő berendezésekkel:
– A kedvező árfekvésű egy mérőcellás, úgynevezett „centrocellás” mérlegek, melyek egy darab központi cellával vannak felszerelve. Maximum 600 kilogrammos méréshatárig használhatóak. Alkalmazásuk során figyelni kell arra, hogy a ráhelyezett tömeg a mérleg közepére kerüljön, hiszen ott található a mérőcella.
– Négycellás lapmérlegek, melyek akár 3-5 tonna méréshatárral is rendelkezhetnek. Ezek a mérlegek is összekapcsolhatóak a számítógéppel adatgyűjtés-feldolgozás céljából. Egyedi változatok is megtalálhatók a piacon, például a platóhoz rögzített BIG-BAG zsáktartó állvány, zsáktámasz stb.
A nettó zsákolómérleg ömlesztett, nem tapadó szemcsés termények, azonos tömegmennyiségeinek gravitációs mérésére, zsákba töltésére alkalmas. Nettó mérésre alkalmas, mivel először a mérőtartályba méri a tömeget, majd azt üríti a zsákba. Kétfokozatú, gravitációs adagolóval van felszerelve, mérőcellás digitális öntanuló rendszerű műszerrel. Magas helyigényű, nagy teljesítményű berendezés. A zsákolómérleg mérőműszere zsákszámlálást, tömeg-összegzést is végez nullázható (napi) és nem nullázható formában.
A zsákolómérleg készülhet 5-20 vagy 10-50 kg közötti méréshatárral. A mérleg teljesítményét befolyásolják a töltendő termény jellemzői (térfogattömeg, szemcseméret stb.), illetve a töltendő zsáktömeg. A mérlegek a beépítés helyén hitelesíthetőkaz EU előírásai szerint.
A rendszer megfelelő működése érdekében a megrendelőnek a megfelelő teljesítmény és a pontosság elérése érdekében gondoskodnia kell a folyamatos anyagmennyiségről az előtárolóban.
Az átfolyásmérő digitális mérleg különböző ömlesztett anyagok, azonos tömeg mennyiségeinek átfolyás (nettó) mérésére alkalmas pneumatikus mozgató elemekkel (0,8-1 kg/dm3 térfogattömegű anyaghoz), gravitációs adagolóval, vagy csigás adagolóval (10. ábra). A teljesítmény igénynek megfelelően méretezett adagoló egységgel és mérőtartállyal rendelkeznek 1-2 t/h teljesítménytől akár 300 t/h teljesítmény határok között. A berendezés egyedi kivitelezésben készül, helyre tervezve, a technológiai folyamatba illesztve.
10. ábra Digitális átfolyásmérő mérleg
Az alapvetően szilárd, tömbös, vagy ömlesztett anyagok, termények, élő állatok mellett gyakran kell folyadékok adagolását megoldani. Tipikus ilyen feladat az üzem- és hajtóanyagok tárolása, illetve erőgép tartályaiba való töltése, „tankolása”. A mai modern tankoló rendszerek a hatékony vállalati, telepi üzemanyag- gazdálkodást szolgálják.
A GPS nyomkövetéssel ellátott tankoló szoftverek nem tudnak pontos képet adni a valós üzemanyag-felhasználásról, mivel a mezőgazdasági erőgépek tartályaiban elhelyezett szondák sokszor nem képesek pontos adatot szolgáltatni. Ezért van szükség egy olyan rendszerre, ami pontosan méri és nyilvántartja a gépek töltésekor használt gázolaj, AdBlue és egyéb folyadékok mennyiségét. Erre kínál megoldást a siófoki Farkas Szerviztechnika Kft. saját fejlesztésű tankoló automatája, a Farkas Tank System (FTS), amely a AGROmashEXPO kiállításon prémium oklevélben részesült, 2020-ban (11. ábra).
A kettős azonosítású, vagyis a kezelő személyt és a feltöltendő gépet, illetve gépjárművet is rögzíteni képes rendszer, precíz folyadéknyilvántartással, a tankolásokat képes időrendben kimutatni személyenként, járművenként, járműcsoportonként, folyadék féleségenként, az adott tankoló automatához rendelten. Ezeket az adatokat PDF-ben és Excelben is szolgáltatja, így vállalatirányítási és könyvelési rendszerekbe is integrálható. A Farkas Szerviztechnika Kft. alkalmazása ráadásul képes akár azonnali online kapcsolatot is kialakítani a különböző céges szoftverekkel, a célprogramokkal (Application Programming Interface API) fejlesztett megoldás szerint.
A rendszer egy tankoló automatából áll, melyre akár több tartályt (folyadékot), illetve szintjelzőt lehet csatlakoztatni; tartalmaz egy GSM modult, amely továbbítja az adatokat a szerverre – és feltölti a felhőbe. Összesen 4 szerver garantálja az adatbiztonságot, melyek segítségével vész-leállás esetén a teljes működés 3 óra alatt visszaállítható. Emellett a tankoló automata saját adatkezelő rendszere is képes közel 20 000 tankolás rögzítésére.
A felhasználó egy biztonságos kapcsolattal rendelkező weboldalon éri el az adatokat, a vezérlőpulton keresztül kap információt a vállalat készleteiről, illetve a tartályszintekről, látja az utolsó tíz üzemanyagvételezést és egy tortadiagramon ábrázolva az összes tankolás jármű-csoportonkénti megoszlását. A készletváltozást, feltöltést is észleli és ezzel bevételezi (11. ábra).
11. ábra A Farkas Tank System (FTS) kezelő egysége és webfelületének nyitó oldala
A Farkas Szerviztechnika Kft. a program kialakításánál a kifogyás, illetve túltöltés elleni védelemre is gondolt. Az FTS képes a felhasználó által beállított értéknél e-mailben és SMS-ben riasztást küldeni. Szintén időben értesít a gépjármű forgalmi engedélyének érvényessége lejárta előtt, az ügyfél igényei szerint. A gépjármű opcióknál beállítható a kötelező szerviz intervallum (kilométer vagy üzemóra alapján), sőt az is, hogy mennyivel előtte jelezzen a program.
Az FTS több cég készletét elkülönítetten kezeli, valamint -a piacon egyedülállóan -szükség esetén folyamatában is képes leállítani a tankolást, hogy elkerülje a másik cég készletéből való vételezést, amely jövedéki termék értékesítésének számít, és jelentős bírsággal büntethető. A rendszer a hatályos jogszabályoknak megfelel, nem szükséges külön nyilvántartást vezetni.
A Farkas Szerviztechnika Kft. tankoló automatája nem csak kompletten (pl. tartályokkal együtt) érhető el, hanem az ügyfél meglévő kutjainál is felszerelhető, felruházva azt a 21. századi képességekkel.
Kifejezetten felhasználóbarát; nem csak a szoftver könnyű kezelhetőségét, hanem kialakítását tekintve is. Környezeti hatásoknak ellenálló robusztus háza, nagy kezelőgombjai, két soros LCD-kijelzője – mely egyszerre mutatja az üzemanyag és AdBlue tankolást – közkedveltté teszi az erőgépkezelők, munkások körében, mivel könnyen értelmezett utasításokkal, érthetően vezet végig a tankolás folyamatán.
A Farkas Szerviztechnika Kft. jelenleg is dolgozik a rendszer új fejlesztésein, melyek 2022-től érhetőek el. Ezek az ipar 4.0-nak megfelelő, teljesen digitalizált rendszerek telefonos applikációval, bluetooth kapcsolaton keresztül, kapcsolódnak a tankoló automatához. Az ügyfél ezen az alkalmazáson keresztül azonosítja, listából vagy QR kód alapján kiválasztja a tankolni kívánt gépjárművet és megadja a szükséges adatokat, ezután „teletank” vagy „előválasztás” opcióval indíthatja tankolást. Az alkalmazás segítségével megállítható a szivattyú és ezáltal tehermentesíthető a rendszer, hosszú élettartamot biztosítva a kimérő egységnek is. A rendszer megjegyzi a felhasználó előző tankolásait, ezek adatai bármikor visszanézhetőek a kezdőképernyőről elérve.
A gépek megfelelő kiválasztásához, mezőgazdasági technológiába történő illesztéséhez pontosan ismerni kell a gépek használati értékét, vagyis azt a mutatót, amelyet az adott üzemi, szántóföldi körülmények között tud produkálni. A mezőgazdaságban jelentősen eltérőek a géphasználat körülményei, ezért ugyanannak a gépnek a használati értéke is más lehet az adott jellemző vonatkozásában. Ilyen, gépvizsgálatokra alkalmas eszközöket fejleszt az Energotest Kft (http://www.energotest.hu), a MEGOSZ tagja. Több olyan gyártmánnyal és mérnöki fejlesztési területtel rendelkeznek, amelyek a mezőgépipar ás a mezőgazdasági termelés érdeklődésére is számot tartanak. Mérő, vizsgáló rendszereivel a mezőgazdasági erőgépek leadott teljesítményének pontos meghatározása lehetséges a teljes működési tartományban (pl. teljesítmény, motor- főtengelyfordulatszám, leadott nyomaték, üzemanyag fogyasztás). Terveznek és gyártanak kiszerelt motorok vizsgálatára alkalmas stabil fékpadokat, valamint mobil fékkocsikat (12. ábra), amelyekkel a traktor teljesítményleadó (TLT) tengelyén keresztül valósol meg a motor fékezése. A 600 kW teljesítményen belül történő motorvizsgálatokra alkalmas mobil berendezés különösen hasznos a mezőgazdasági körülmények között megvalósuló vizsgálatokhoz. Mérőberendezéseket és teszt cellákat készítenek elektromos hajtások méréséhez is.
12. ábra Energotest mobil fékpad traktor motorvizsgálat közben
Terveznek és gyártanak egyedi mérő, járató és tesztelő berendezéseket, számítógépes mérőrendszerrel, amelyek alkalmasak az egyes gépek vagy gépegységek használati értékének meghatározására, a valóságos terhelések modellezésével. Ilyen eszköz a vágóasztal vizsgálatára kifejlesztett berendezésük (13. ábra, bal oldali kép).
13. ábra Energotest gépvizsgáló, fárasztó berendezés (bal oldali kép), valamint vonószerkezetbe helyezhető mérőcella (jobb oldali kép)
A vontatási jellemzők (vonóerő, sebesség, csúszás stb.) mérésével (13. ábra, jobb oldali kép) a traktor teljes energetikai elemzése megvalósítható adott üzemi (pl. talaj, domborzat, abroncsnyomás stb.) körülmények között. Mivel az ismertetett eszközök digitális adatkezeléssel rendelkeznek, fontos működési összefüggések határozhatók meg, értékelhető például a vontatási hatásfok alakulása, a motor beállítása és dinamikája.
Fontos megjegyeznünk, hogy a MEGOSZ Tagvállalatainak ismertetett rendszerei a mérőrendszerekkel szemben jogszabályokkal és előírásokkal támasztott követelményeknek megfelelő, hiteles adatokat szolgáltatnak. Ebből adódóan támogatják a beruházási pályázatokban sokszor előírt hiteles adatszolgáltatást. A vállalat- minőség-biztosítási, környezetvédelmi rendszereibe integrálhatók (pl. ISO szabványos, SAP rendszerek). A szükséges, illetve előírt időszakos hitelesítési eljárásoknak alávethetők, valamint gyorsan kalibrálhatók.
Az idén a Mezőgazdasági Technika hasábjain nyolc hazai gyártású, illetve kivitelezésű gépcsoportot, gépesítés technológiai területet (pl. gabona-, állattartás technika) mutattunk be, összehasonlítva ezeket a megoldásokat a nemzetközi műszaki színvonallal. Ezek alapján megállapítható, hogy a magyar mezőgépipari fejlesztések megfelelnek korunk elvárásainak, a precíziós technika színvonalának. Az utolsó két cikkünkben bemutattuk, hogy a Mezőgépgyártók Országos Szövetségének Tagvállalatai bármilyen gépcsoport szabványos ISOBUS informatikai rendszerét képesek kialakítani, szabadalmakkal védett világszínvonalú komplett szabályozási megoldásokat kifejleszteni, nemzetközi szinten versenyképes vállalatirányítási, döntéstámogató rendszereket megvalósítani. Ezek a megoldások, gépek, digitális rendszerek és mérőeszközök hálózatban, „IoT” struktúrában képesek együttműködni. A 30 éves MEGOSZ Tagvállalataival, az Irinyi Tervben rögzített, kormányhatározattal megerősített támogatással, az egyetemekkel, kutatóintézetekkel, integrátorokkal, termelőkkel és az élelmiszergazdaság társadalmi, szakmai szervezeteivel, a finanszírozást előnyösen megvalósító Takarékbank Zrt-vel együttműködve hatékony partner lehet a „mezőgazdaság4.0” koncepció hazai megvalósításában.
