Ha az ember meglátogat egy mezőgép-kiállítást, a gépértékesítők „szemével”, egyfajta képet alkothat a lokális géppiac igényeiről. A kiállítók teljességre a műszaki újdonságok bemutatására törekvése mellett, kitapinthatók az aktuálisan nagyobb érdeklődésre számot tartó területek. Az idei rendezvényre inkább az utóbbi törekvés volt jellemző, az „általános” gépbemutatás rovására. A látogatók azonban sok érdekes, koncentrált információt szerezhettek: a szántóföldi gépbemutatókon a forgatás nélküli talajművelés, valamint a regeneratív növénytermesztés eszközeinek munkáját tekinthették meg, a jó kisérő rendezvényeken pedig aktuális ágazati problémákat lehetett megvitatni….
1. ábra Güttler MasterCut 600
Az „állógépes” bemutatótereken kiállított gépek jelentős része a környezetkímélő, fenntartható gazdálkodást, a zöldítést, a másodvetést, a mulcsművelést, a vegyszerhasználat csökkentését szolgálja. Ezekre az igényt a termelés versenyképességének növelése mellett a fenntarthatóság, az Agrár-ökológiai Program (AÖP) elvárásai teremtik meg. Idén ebbe a körbe tartozó új fejlesztésű gép, a Güttler MasterCut 600 késes aprítóhenger kapta a Dr. Hajdú József vezette rangos zsűri által odaítélt „Év Magyar Mezőgépe” díjat. A kitüntetést a hazai mezőgazdasági gépgyártás fejlesztési eredményeinek megbecsülésére és a hazai mezőgépipar iránti bizalom növelése érdekében a Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) Mezőgépipari Szakosztálya és a Magyar Mezőgazdaság Kiadó 2012-ben alapította.
Az új vágóhenger a zöldtrágyázás céljából vetett köztes növények terminálása mellett szármaradványok aprításában nyújthat költséghatékony megoldást a felhasználók számára. Jól hasznosítható még repce, valamint kalászosok tarlóján, de igen jó munkát végez napraforgó tarlóban is.
Az aprítóhenger kedvező ára, hatékony munkája (nagy területteljesítmény, magas munkasebesség), egyszerűsége, megbízhatósága miatt ismert munkaeszköz az európai és a hazai piacon, számos géptípus beszerezhető.
Ilyen „mezőnyben” miért versenyképes a Güttler új konstrukciója?
A jól méretezett és kialakított spirális késelrendezés (1. ábra) számos előnyt nyújt a növényi anyag aprításában. A versenytársak alapvetően a henger alkotója mentén egyenes elrendezésű, radiális irányú késekkel rendelkeznek. Ebben az esetben „tiszta nyírással” történik a növény darabolása, amelynek elvi folyamatát a 2. ábra jobb oldali vázlata szemlélteti. Nézzük leegyszerűsítve a folyamatot: a növényi szárat a gép a haladási irányban a vágóhenger tengelyére merőlegesen megdönti (az ábrán a növény szárának ideális kör keresztmetszetét tüntettük fel), a megtámasztást biztosító talajra fekteti, miközben a kés függőlegesen áthatolva elnyírja. Ez a folyamat a késosztásnak és a sebességnek megfelelően periodikusan lép fel kedvezőtlenül gerjesztve a vágóhengert. Az ideális folyamat megközelítése okán viszonylag nagy vágóhenger átmérőt kell alkalmazni.
Amennyiben a daraboláshoz szükséges energiát nagyobb vágási úttal valósítjuk meg, kisebb erő szükséges. Ezt tesszük akkor is, amikor például kenyérvágás közben a késsel alternáló mozgást végzünk.
2. ábra A Güttler MasterCut 600 késénél fellépő metszés (jobb oldali ábra) és a nyírás erő és mozgásviszonyai
Ezt az élirányú relatív mozgást merev, de „ferde” elrendezésű késsel is meg tudjuk valósítani (2. ábra jobb oldali vázlat). Miközben a kés szintén függőlegesen halad, kialakul egy élirányú mozgás, amelynek hatása kettős: a kés és a növény közötti mozgási súrlódás kisebb, mint a statikus, másrészt a kést nyomó „metszési erő” kisebb, mint a nyírási (ez a hatás a fellépő erőhatások egyensúlyából is levezethető). Ebben az esetben viszont a növényt oldalirányban elmozdítani igyekvő erő is fellép, amelynek hatása, a jelentős talaj megtámasztás miatt, nem okoz problémát, illetve a késél (a spirális) dőlés szögével méretezhető. A folyamat „végteleníthető” hengeren kialakított spirális elrendezésű késsel, amelyet a győztes gépnél alkalmaztak.
Az elemzésünk szerint tehát kisebb erővel tudjuk metszéssel megvalósítani a darabolást, ezért jelentősen csökkenthető a nyomóerő, az aprítóhenger átmérője, csökkenthető az anyag – és energiafelhasználás. A folyamat nem periodikusan ismétlődő nagy erőhatást fejt ki a szerkezetre, a gép nem rezeg, a csapágy és a rögzítések terhelése kisebb. A megbízhatóság is nagyobb, hiszen a kések élkialakítására a megoldás kevésbé érzékeny, a kopás káros hatása kisebb. Az aprítás folyamatossága okán a munkagép nem „érzékeny” a talajra terített növény elrendezésére. Szintén előny, hogy az összetett késmozgás miatt a talajfelszín enyhe sarabolása, laza szerkezetű mulcs létrehozása is megvalósul, javítva a talaj, víz és hőháztartását. Az 1. képet felnagyítva jól látható a gondos „Güttler tervezés és kivitelezés”: például a cserélhető kések felfogása, az él kialakítás, az anyagáramnak megfelelő terelők és vezetőelemek, a hidraulikus szárnymozgató szerkezet.
A gyári információk szerint (www.güttler.hu) a gépnek további számos előnyös tulajdonsága van: „Az egysoros, kétszekciós, szekciónként 4-4 darab, egyenként 700 mm hosszú, spirál késes hengerből álló talajművelő eszköz munkaszélessége csaknem 6, a szállítási szélessége a szekciók hidraulikus felhajtásával pedig 2,8 méter. A 360 milliméter külső átmérőjű vágóhengerekkel az elméleti maximális darabolási hossz 16,3 centiméter. A közel 2 tonnás gépre a vágási nyomás növelésére maximum 900 kg pótsúly helyezhető el. A MasterCut 600 front- és hátsó hárompont-függesztésű kapcsolásban egyaránt használható, így a műveletkapcsolás lehetőségét is megvalósíthatja vele a gazdálkodó. A munkagép jelenleg 6 méteres változatban elérhető, viszont a 2024-es év elejétől a 3 és 4 méteres munkaszélességű aprítóhengerek is beszerezhetővé válnak a gazdák számára. Tervezik más Güttler talajművelő eszközökbe is beépíteni a MasterCut vágóhengert, illetve vontatott kivitel is a jövőbeni bővítési elképzelések között van. A frontra szerelhető késes aprítóhenger védi a traktort, illetve „aktív súlyként” szolgál ahhoz, hogy hátra egy másik munkagépet helyezhessünk (például a Güttler SuperMaxx kultivátort), két műveletet elvégezve egyszerre. A jelenlegi megoldás használatához a beruházónak minimálisan 180 LE vonóerő-igénnyel kell kalkulálnia.”
A tulajdonképpen egyszerű, de nagyon átgondolt gép valószínűleg hazánkban is kedvelt típus lesz, potenciálisan az üzemi tapasztalatok még sok előnyös, akár meglepő alkalmazási lehetőséget is rejtenek.
Technológiai szempontból hasonló irányt célzott meg a Fliegl Abda Kft. (www.fliegl.hu) a kiállított gyomfésűjével (3. ábra), amely szintén segíti az „eco-scheme” feltételek (az EU ökorendszer elvárásainak) hatékony, költségtakarékos kielégítését.
3. ábra A Fliegl 6m munkaszélességű, aprómag vetőegységgel felszerelt, szakaszolt pálcás gyomfésűje
A beállításra és üzemeltetésre kényes eszköz jó munkája nagyban függ a kialakítástól: a vékony pálcák megfelelő rugózását nem bízták csupán a rögzítésnél kialakított rugalmas elemre, hanem viszonylag lágy csavarrugót is beépítettek. A megfelelő nyomóerőt mindegyik sornál egyszerre hidraulikusan lehet beállítani, a stabilitásról pedig több támasztókerék gondoskodik. A viszonylag olcsó munkagéppel nagy terület-teljesítményt lehet elérni. Viszont könnyen csinálhatunk kárt az ültetvényünkben, ha nem tartjuk be az üzemeltetési szabályokat.
A vetés előtt (mélyebbre vetett magok esetén a kelés előtt) vakpásztázással lehet a teljes felületet gyom mentesíteni (4. ábra). A mélyebben lévő gyomok kelése, bokrosodása idejében már a sorba vetett haszon-növény úgy megerősödik, hogy sorirányú húzással lehet a sorközművelést végezni, alapos gyomírtást elérve. A rugós művelőelem speciális alakja és csavar rugós rögzítése biztosítja a sortól való megfelelő elhajlást, tehát az eszköz nem érzékeny a sorvezetésre, jól lehet használni sűrűsoros kultúrák esetében is. Irodalmi tapasztalatok szerint, például búzánál, a szerszám okozhat kismértékű hajszálgyökér szakadást, amely viszont kedvező hatású volt a növény fejlődésére.
4. ábra A gyomfésű munkájának hatása és az egyes munkaműveletek időzítése
A gyomfésű tehát nagyon hasznos eszköz, viszont kényes az adott körülményeknek megfelelő üzemeltetésre, beállításra.
A Fliegl a kiállított gyomfésűt aprómag vetőgéppel is felszerelte, a munkagépet alkalmassá téve a betakarítás után végzett olcsó „zöldítő” vetésre.
Az említett gépek is érzékeltetik, hogy a gépgyárak új fejlesztéseiknél gyorsan reagálnak a változó elvárásokra, a fenntarthatóság mellett a jelenlegi beruházási hajlandóság csökkenésére. Szinte minden kiállító számos a mindennapi munkát segítő kisebb, olcsóbb eszközöket, ágvágókat, küllős kapákat, adaptereket stb. mutatott be.
Az idei, korábbi gépkiállításokhoz hasonlóan az állattartást és az erdészeti munkát segítő eszközök mellett talán határozottabban jelentek meg a telepi, vállalkozói energiagazdálkodást támogató megoldások.